A múlt szombati isztambuli öngyilkos merénylet után – amelynek izraeli-amerikai és iráni áldozatai is voltak – a Jerusalem Post nem véletlenül írt arról, hogy „Törökország totális háborúban áll”, amit a néhány évvel ezelőtt még elképesztő gazdasági növekedést produkáló ország kizárólag saját elnökének köszönhet. Erdogan elnök volt ugyanis az, aki tavaly nyáron megszakította a kurd kisebbséggel - korábban éppen az ő miniszterelnöksége idején megindult - békefolyamatot. Ő volt, aki egy, baloldali kurd fiatalok ellen irányuló, iszlamista indíttatású terrortámadást ürügyként használt a kurd mozgalom szétzúzására. A török polgárháborús veszélyre már tavaly szeptemberben figyelmeztettünk.

Erdogan magára szabadította a démonokat

Közben kedden a PKK robbantásában életét vesztette négy török katona és egy rendőr Mardin tartományban. A rendőrség eközben riadókészültségben van az egész országban, mert a hírszerzés jelentése szerint az Iszlám Állam támadásokat tervez Ankarában, Isztanbulban, Izmirben, Antalyában, Adanában Iszkenderunban és Merszinben.

Az ország délkeleti részén folyó harcok a török hadsereg és a Kurd Munkapárt (PKK) közel 400 ezer kurdot tettek földönfutóvá. A helyzet egyre romlik és egyes megfigyelőket a térségben folyó helyzet egyre inkább emlékezteti arra a brutális konfliktusra, amely Szíriát magába szippantotta öt éve. A kurdok autonómiájáért küzdő PKK 1984-ban indított kormányellenes felkelést, azóta már mintegy 40 ezren vesztették életüket a konfliktusban.

Káncz Csaba

Az önjáró Erdogan államfő ráadásul hétfőn ismét az Európai Uniót ostorozta azért, mert az bírálni merészeli országát az emberi jogok megsértéséért és a média korlátozásáért. Az elnök szerint Európa, amely nem képes biztosítani a menekültek jogainak érvényesítését és támogatja a kurd lázadókat, jobb, ha hallgat. Erdogan szerint az ankarai kormány csak azért ment bele az EU-val kötött megállapodásba, hogy elejét vegye a szíriai menekültek megalázó kezelésének az európai határok mentén.

Megindulnak a kurdok vízum nélkül?

De mi lesz, ha majd a mintegy 15 millió törökországi kurd is egy nap elindul Európa felé? Merkel kancellár koalíciós kormányának egyik legbefolyásosabb politikusa pont erre figyelmeztetett. Markus Söder (CSU) bajor pénzügyminiszter elmondta a ZDF közszolgálati televíziónak, hogy „az EU és Ankara közti megállapodás végül magasabb bevándorláshoz vezethet, különösen, ha a vízummentességet is figyelembe vesszük. Sok-sok kurd, aki a török kormány elől menekül, jöhet majd Németországba.”

Erdogan ráadásul több százezres friss munkanélküli táborral találja magát szembe otthon. A január elsejei hatállyal életbe lépett orosz gazdasági szankciók ugyanis csődhullámot indítottak el Törökországban – pedig Putyin még ki sem játszotta legerősebb aduját, az energia-kártyát. A turizmus, az építőipar, az élelmiszer-gyártás és a textiliparban török cégek ezrei dobták be a törülközőt az utóbbi hetekben.

Ha az EU-Törökország paktum eredményeképpen hónapokon belül megvalósulna a vízummentesség a török állampolgárok számára, akkor Erdogan két, milliós nagyságrendű társadalmi csoporttól is megszabadulhatna, akikkel láthatóan semmit sem tud kezdeni: a munkanélküliektől és a kurdoktól.

Káncz Csaba jegyzete