A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntése, amelyben a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg, megkérdőjelezi az Európai Unió alapjait
- jelentette ki az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén, a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi döntéséről tartott vitán.
Mélyen aggaszt a kialakult helyzet, a lengyel ítélet közvetlen kihívást jelent az Európai Unió jogrendjének egységére
- fogalmazott.
Von der Leyen: jogi lépéseket tehetünk
Szerinte a bizottság kezdeményezte párbeszéd ellenére a helyzet romlik Lengyelországban, amit az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és az Európai Unió Bírósága is megerősített. Ez csúcsosodott ki az ország alkotmánybíróságának ítéletében.
Csak a közös jogrend biztosít egyenlő jogokat, jogbiztonságot, kölcsönös bizalmat a tagállamok között, és ezáltal közös uniós politikákat
- mondta. Hangsúlyozta: független bíróságok nélkül nehezebb az emberek védelme, jogaik betartása bizonytalanabbá válik.
Az Európai Bizottság szükség esetén jogi lépéséket fog tenni, a lengyel kormánynak pedig el kell magyaráznia, hogyan akarja megvédeni az uniós pénzeket - közölte.
Nem tehetjük, és nem is engedjük, hogy veszélybe sodorják közös értékeinket
- fogalmazott az uniós bizottság elnöke.
Pénzügyi zsarolásról beszélt Morawiecki
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a mai vitában azt mondta:
aggodalmat kelt, hogy az unió felosztotta Európát jobbakra és rosszabbakra, erősebb és gyengébb országokra.
Kijelentette: a játékszabályoknak mindenki számára egyformának kell lenniük, betartásuk mindenki számára kötelező, beleértve az uniós intézményeket is. Erről szól a jogállamiság - emelte ki. Hozzátette: vannak különbségek és Lengyelország azt szeretné, ha ezeket a különbségeket tiszteletben tartanák, a szuverén országok döntéseivel együtt. A kettős megközelítés modelljét azonban fel kel számolni - mondta.
Kiemelte:
ha az uniós intézmények átlépik a szerződések szerinti kompetenciájukat, arra a tagállamoknak reagálniuk kell. Az Európai Unió nem egy állam, az uniós szerződések által összekötött huszonhét szuverén tagország alkotja. A jogköröket a tagállamok ruházták az uniós intézményeknek, számos terület azonban nemzeti hatáskörben van és abban is marad
- mondta.
Szavai szerint ha valakik nemzetek nélküli "szuperállamot" akarnak, ahhoz a tagállamok beleegyezésére van szükség. Európának azonban egyenlő, szuverén országok közösségének kell maradnia, az EU nem lehet a tagországok fölött álló szerv.
Nem engedhető meg, hogy ráerőltessék a döntéseiket másokra jogi alap nélkül, ahogy az sem, hogy egyes tagállamokkal szemben pénzügyi zsarolást alkalmazzanak
- mondta. "Ezt nem látjuk a szerződésekben" - mondta. Lengyelország elképzelése más, mint az európai centrealizmus.
Szerinte a demokráciadeficit sosem öltött olyan mértéket, mint az elmúlt években. A döntések zárt ajtók mögött születnek, ami fenyegető a tagállamok számára - tette hozzá a lengyel kormányfő.
A lengyel alkotmánybíróság október elején megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, melyen az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.
Felvezető anyagunkat a mai vitához itt olvashatják:
Itt a negyedéves gyorsjelentés.
