Az EP-képviselők Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, valamint Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökéve vitatják meg Strasbourgban a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi döntését.
Eszerint
az uniós alapszerződés egyes előírásai, illetve az, ahogyan ezeket az Európai Unió Bírósága értelmezi, összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal.
A lengyel alkotmánybíróság ezzel bizonyos esetekben megkérdőjelezte az uniós jogrend és az uniós jog elsőbbségét.
EU-tag marad Lengyelország, de...
A vita előtt Morawiecki levelet írt a tagországok állam- és kormányfőinek. Ebben hangsúlyozta:
Lengyelország az Európai Unió lojális tagja marad, az unió jövőjét viszont veszélyeztetné, ha többé nem szuverén tagállamok közösségét alkotná.
A kormányfő kifejtette: az uniós alapszerződések közösek minden tagállam számára, a tagországok egy sor hatáskört a közös intézményekre ruháztak át. Lengyelország betartja az uniós jogot, és elismeri ennek elsőbbségét az alapszerződésből eredő közös kötelezettségekkel összhangban.
Ugyanakkor figyelmeztetett: az EU jövőjét veszélyezteti a közösség átalakítása olyan formációvá, amely többé nem szabad, egyenlő és szuverén államok szövetsége lenne, hanem egy központilag irányított, a demokratikus ellenőrzés alól kivont szervezetté válna.
Morwieczki szerint a lengyel alkotmánybíróságnak ugyanolyan jogosultságai vannak, mint más EU-tagállamok taláros testületeinek, az általuk hozott ítéletek lényege ugyanaz:
az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti jog felett, ez az elsőbbség széles körű, de vannak egyértelmű határai.
Elfogadhatatlannak és a jogállamisági elvet sértőnek nevezte az alapszerződésekben nem rögzített uniós hatáskörök kibővítését, és aláhúzta: az EU bíróságának azon ítéletei, melyek túllépnek az átruházott hatáskörökön, nem kötelező érvényűek az érintett tagállamra nézve.
Veszélyesnek minősítette azt, ha bizonyos uniós szervek kisajátítanak olyan jogosultságokat, amelyeket az alapszerződésekben nem ruháznak át rájuk, és rákényszerítik akaratukat a tagállamokra.
Ez különösen ma látható, amikor e célból pénzügyi jellegű eszközöket próbálnak mozgósítani
- jegyezte meg a levélben az MTI szerint.
Visszatartott pénzek
Ezzel valószínűleg arra utalt, hogy az Európai Bizottság továbbra sem hagyta jóvá az uniós Helyreállítási Alap forrásainak elköltésére benyújtott lengyel, illetve magyar tervet, így még sem Magyarország, sem Lengyelország nem jutott hozzá ehhez a pénzhez.
Az Európai Bizottság emellett többször utalt arra, hogy már idén ősszel bevetheti az úgynevezett jogállamisági mechanizmust a két országgal szemben – ez végeredményben lehetővé tenné az uniós források befagyasztását bizonyos jogállamisági kritériumok sérülése esetén.
Az EP most arra készül, hogy felhívja az Európai Bizottságot a Helyreállítási Alaphoz fűződő feltételrendszer alkalmazására Varsó esetében, mégpedig "a tagállami kötelezettségek megszegése" miatt –
azaz feltehetően azt kéri majd, hogy a bizottság továbbra is tartsa vissza ezen források kifizetését.
Az üggyel kapcsolatban Varga Mihály pénzügyminiszter egy mai konferencián azt mondta:
azzal kalkulálunk, hogy az idén sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal és még ebben az évben megkapjuk az uniós Helyreállítási Alap pénzeit.
Mit mond a lengyel alkotmánybíróság?
Ami a lengyel alkotmánybíróság döntésének részleteit illeti, eszerint
ellentmond például a lengyel alkotmánynak, ha egyes uniós előírások felhatalmazzák a bíróságokat az államfő által adott bírói kinevezések felülvizsgálatára.
A lengyel alaptörvénnyel az uniós alapszerződés azon előírásai sincsenek összhangban, amelyek a nemzeti alkotmány figyelmen kívül hagyására jogosítják fel a bíróságokat, valamint arra, hogy korábban érvénytelenített jogszabályok alapján döntsenek.
Emellett nem felelnek meg a lengyel alkotmánynak azok a lépések, amelyeket Brüsszel - az uniós alapszerződésekre hivatkozva - a Lengyelország által átruházott hatásköröket átlépve tesz, véli a lengyel alkotmánybíróság.
A taláros testület Mateusz Morawiecki márciusi indítványára vizsgálta meg az uniós jog és a lengyel alkotmány elsőbbségének kérdését.
Az alkotmánybíróság döntése, amely ellen több tüntetés volt Lengyelországban, uniós szinten is nagy felzúdulást keltett.
Ursula von der Leyen aggasztónak nevezte azt, és közölte: a bizottság minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál arra, hogy fenntartsa az Európia Unió jogrendjének alapelveit.
Az Európai Bizottság kiemelte: az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben.
UPDATE: A beszámolót a mai vitáról itt olvashatják:
Az elnök nem is volt ott. 
