A Nemzetgazdasági Minisztérium nem igazán érti, miért nem elég sikeres a kisvállalkozói adó – erről Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár beszélt egy adókonferencián. Pankucsi szerint amíg a kisadózók tételes adóját (a katát) szeretik a kis cégek, ahhoz idő kell, hogy a vállalkozások ráébredjenek, milyen kedvezményes lehetőségek rejtőznek a kivában. Ezek a cégek például oly módon növelhetik a foglalkoztatást, hogy közben a munkaerő létszámának és költségeinek növelése nem eredményez adóteher-emelkedést.

Persze a beruházások is fontosak. Épp ezért nem árt tudni, hogy júliustól új regionális térkép alapján igényelhetnek majd fejlesztési támogatásokat a magyar vállalatok. Az addig érvényben lévő, a 2007-13-as uniós támogatási időszakra érvényes térképhez képest a fejlesztési adókedvezmény több régióban csökken, Budapesten pedig megszűnik, hiszen a mérőszám, az egy főre jutó GDP-arányos mérőszám olyan magas, hogy a korábbi 30, illetve 10 százalékos kulcsot sem lehet fenntartani. Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adóüzletág-vezető partnere szerint épp ezért főleg azoknak kell kihasználni a következő heteket, akik Pest megyében, illetve Budapesten akarnak beruházni. Néhány Pest megyei település ugyanakkor megmenekült – a Privátbankár honlapján lehet tájékozódni, mely falvakban, városokban lehet még némi támogatást remélni megindított beruházások esetében. Négy régióban (Észak- Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régiókban) nem lesz változás, továbbra is 50 százalékos mértékű támogatás érvényesíthető. A Közép-Dunántúli régióban 40 százalékról 35 százalékra, a Nyugat-Dunántúl régióban 30 százalékról 25 százalékra csökken a fejlesztési támogatás aránya.

A fejlesztésekhez persze nem árt, ha van hitel. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi hitelezési jelentése szerint az alapkamat-csökkentésnek és persze a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően Magyarországon mind regionális mind európai szinten alacsonynak számító kamatfelárak alakultak ki a vállalati hitelek terén. Az idei év első negyedévében éves alapon bővült a hazai kkv-k hitelállománya, míg a teljes vállalati hitelállomány esetében a korábbi évek 4-5 százalékos szűküléséhez képest örömtelinek mondható a stagnálás is.

Tranzakcióalapon ugyanakkor a jegybanki program épp az I. negyedévben komoly visszaesést hozott – ez annak köszönhető, hogy az nhp I. szakaszának rövid ideje okán előrehozott beruházások történtek, másrészt pedig miután a jegybanki hiteleknek köszönhetően hosszabbak lettek a futamidők, így a korábbi hitelmegújítások is elmaradtak. A további hónapokban ugyanakkor ez a trend bizonyosan megfordul - az nhp friss számai már a program II. szakaszának felgyorsulásáról szólnak.

Ami a háztartásokat illeti, míg a környező országokban folyamatosan bővül a hitelezés, addig hazánkban továbbra is rendkívül komoly mértékű a hitelleépülés. A bankok egyébként a hitellehetőségek iránti komoly élénkülést jeleznek előre, ám kérdéses, hogy ez mikor jelenik meg tényleges volumen-növekedésben.

A jegybank szerint a lakossági szegmensben továbbra is viszonylag magas maradt a marzs. Azt az MNB szakértői ésszerűnek tartják a, hogy a marzsok vártnál lassabb ütemű csökkenése összefügghet azzal, hogy a nagyobb kereslet mellett olyan potenciális hitelezettek is megjelennek a piacon, akik nagyobb marzzsal kaphatnak kölcsönt, ám szerintük az, aki ma 4-5 millió forintos önrészt fel tud mutatni egy lakás vásárlásához, nem lehet rossz adós.

Jobban megy a lakosságnak - ezt adatok is bizonyítják. Elemzők szerint a belső kereslet élénkülésére utal, hogy áprilisban a vártnál kisebb lett a külkereskedelmi többlet. A Központi Statisztikai Hivatal első becslés alapján áprilisban a kivitel euróértéke 3,1, a behozatal 4,2 százalékkal nőtt, és emiatt a kereskedelmi többlet 625 millióra (192 milliárd forintra) csökkent. Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője szerint feltételezhető, hogy az import erősödése folytatódik, az élénkülő hazai fogyasztás és beruházások miatt, így a jövőben a GDP növekedéséhez is valamivel szerényebb mértékben járul majd hozzá a külkereskedelem.