|
| Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök. Fotó: EPA/Juan Carlos Hidalgo |
Jövőre 22 százalékkal emelkedik a minimálbér Spanyolországban; a BBC tudósítása szerint ez a legnagyobb éves növekedés az elmúlt 4 évtizedben. A minimálbér összege 736 euróról 900 euróra emelkedik januártól. Pedro Sánchez miniszterelnök a döntés bejelentésekor úgy fogalmazott: egy gazdag országnak nem lehetnek szegény dolgozói.
A régióban így kisebb minimálbér-verseny van kialakulóban: Emmanuel Macron két nappal korábban (az országban zajló sárgamellényes tüntetések lecsillapítása érdekében) 100 eurós minimálbér-emelést jelentett be.
14 havi bérrel kell számolni
Spanyolországban alacsonyabb a minimálbér, mint a briteknél, a németeknél vagy a franciáknál, de más EU-tagállamokat megelőznek: egyebek közt Portugáliát, Görögországot, Lengyelországot (és persze Magyarországot is). A fentebb említett 736 eurós minimálbér egyébként azoknak jár, akik 14 havi fizetést kapnak (jellemzően kollektív szerződés, szakszervezeti megállapodás alapján) - júniusban és decemberben ők dupla bért kapnak. Azoknak, akik 12 hónapra kapják a bérüket, 858,55 euró a havi minimálbér - az éves összeg így mindkét kör számára valamivel több mint 10300 euró. Az Eurostat adatai alapján készült alábbi táblázatában ezért a 858 eurós szintet ábrázoltuk:
A jövő évi, 900 eurós minimálbért is 14 hónappal kell tehát számolnunk, ami évi 12 600 eurót jelent, 12 hónapra vetítve pedig 1050 eurót.
Spanyolországban - Magyarországhoz hasonlóan - évente határozzák meg a minimálbér szintjét, ilyen mértékű emelésre azonban 1977 (a Franco halálát követő első szabad választások) óta nem volt példa - tavaly például csak 4 százalékot emeltek.
Nagyon kell a politikai tőke
Az intézkedés hátterében természetesen van bőséggel politikai motiváció: Sánchez miniszterelnök igyekszik megszilárdítani pozícióját a megszorításellenes Podemos párt segítségével. A Podemos máris közölte: a párt saját sikerének tartja a jelentős minimálbér-emelést.
A Sánchez-kormány minden eszközzel igyekszik megerősíteni támogatói bázisát: másfél év múlva országos parlamenti választásokat tartanak, egyelőre elég baljós előjelekkel: Andalúziában, az ország legnépesebb (8,4 millió fő) tartományában megtartott helyhatósági választáson ugyanis a 36 éve irányító szocialisták hajótörést szenvedtek el és a Franco-diktatúra bukása óta első ízben nem tudtak abszolút többséget szerezni. Ráadásul a Vox nevű szélsőjobboldali tömörülés bekerült az andalúziai parlamentbe és a 109 képviselői hely közül 12-re tett szert - annak ellenére, hogy az előzetes közvélemény-kutatások alapján legfeljebb 5 helyet jósoltak nekik. A háttérről itt írtunk bővebben >>
A 2020-as választások előtt ráadásul sürgősebb dolga is van a kormánynak: parlamenti támogatást kell szerezniük a jövő évi költségvetés elfogadásához. A szocialisták ugyanis csak a képviselői helyek negyedével rendelkeznek a parlament alsóházában - így a megszorítás-ellenes Podemos párt és más kisebb pártok támogatására is szükségük lesz.
A minimálbér-emelést a december 21-i kabinetülésen hagyják jóvá a kormánytagok, ezután csak a királyi pecsét kell rá - a parlament beleegyezésére nincs szükség. Természetesen az sem véletlen, hogy a 21-i kihelyezett kormányülés helyszíne Barcelona lesz: a függetlenségi törekvések az elmúlt időszakban sem csillapodtak Katalóniában. A régióban az elmúlt hetekben megszorításellenes tüntetéseket tartottak, erre a vonatra szállna most fel a minimálbéremeléssel Sánchez miniszterelnök; a helyszínválasztással elmondása szerint azt üzeni, hogy "a jólét minden térségnek jár".
|
Mekkora legyen a magyar minimálbér? Meglepő módon elhúzódik a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum megállapítása, pedig az előző két évben könnyen ment, ráadásul van egy, még négy éven át tartó adócsökkentési program. A piac közben elszaladt: az alacsony bérű szakmák is jóval többet fizetnek, mint a hivatalos minimálbér. Vajon hol lenne a reális szint? Kiszámoltuk >> |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 426,19 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 102 816,02 ponton zárt szerdán. 
