Európában a hagyományos baloldal már összeomlott Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában és Lengyelországban. Spanyolországban vasárnap remegett meg a baloldal vezetőinek a térde. Andalúziában, az ország legnépesebb (8.4 millió fő) tartományában megtartott helyhatósági választáson ugyanis a 36 éve irányító szocialisták hajótörést szenvedtek el és a Franco-diktatúra bukása óta első ízben nem tudtak abszolút többséget szerezni.
Három ok vezetett a földrengéshez
Ráadásul a Vox nevű szélsőjobboldali tömörülés bekerült az andalúziai parlamentbe és a 109 képviselői hely közül 12-re tett szert. A madridi nagypolitikát illetően is aggasztó jel, hogy a közvélemény-kutatások előzőleg mindössze öt mandátumot jósoltak a pártnak. Országosan az egyes irodák 1,5-3 százalékot jósoltak a pártnak, a jelek szerint azonban sok rejtőzködő szavazója van, így másfél év múlva a következő parlamenti választás során akár be is kerülhetnek a spanyol törvényhozásba.
De milyen okok vezettek az andalúziai baloldal megrendüléséhez? Nos, egyrészt a majdnem négy évtizedes egyeduralom alatt kialakult egy vörös bárók vezette hűbéri uralom, amely csendesen a régi nagybirtokosok helyére lépett. A választók pedig a korrupciós botrányok végtelen sorával, valamint az uram-bátyám viszonyokkal találkoztak.
Másrészt a katalán szeparatizmus újjáélesztette a spanyol nacionalizmust. Ez az új konzervatív mozgalom már nem fogadja el a korábbi jobboldali Rajoy miniszterelnök tesze-toszaságát és erősebb, keményebb államot követel, különösen a katalánokkal szemben. Mondani sem kell, hogy számukra a jelenlegi baloldali miniszterelnök (Pedro Sánchez) a maga konszenzus-keresésével egyszerűen elfogadhatatlan.
Harmadsorban pedig az utóbbi hónapok baloldali vonalvezetése Madridban migráns- és menekültügyben sokakat felháborított a dél-spanyol tartományban. Csakúgy, mint három éve Németországban, a főáramlatú spanyol sajtó és nagypolitika is az elmúlt hónapokban próbálta elnyomni az aggodalom hangjait. Holott csupán októberben 10 000 menekült és migráns érkezett az országba, meghaladva az infrastruktúra kapacitásait és a társadalom tűrőképességét. Az ENSZ adatai szerint pedig idén az első félévben 17 781 illegális migráns érkezett az országba, majdem duplája a tavalyi, azonos időszaki adatnak.
Rossz ómen
Ezeken a hasábokon mi már augusztusban beszámoltunk a migráns-válság miatt kialakult áldatlan állapotokról Dél-Spanyolországban, ahol a belügyminiszter is azt állította, hogy a helyzet teljesen kicsúszott az ellenőrzés alól. A helyiek, akiket Andalúziában gazdasági válság is sújt, egyre elégedetlenebbek lettek – nos, vasárnapra beérett a politikai vetés.
A madridi szocialista kormányzatnak ez a vereség igazán rossz ómen. Durván emlékezteti őket ugyanis arra, hogy a pártnak nincsen stabil bázisa és idei hatalomra kerülésüket csupán a baszk- és a katalán regionális pártok opportunista támogatásának köszönhetik. Ráadásul újrarendezi az elkövetkező választásra a pártpolitikai palettát: a tradicionális szocialista és középjobb pártok mellett már három újabb párt (Ciudadanos, Podemos és a Vox) is vetélkedik a választók kegyeiért.
Káncz Csaba jegyzete
Kalilur Rahmán bangladesi külügyminisztert választották meg.
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
