Póruljárhatnak a devizahiteleiket nem fizetők

A hitelek forintosítása kapcsán gyakori kritika, hogy a hiteleiket törleszteni nem tudó, késedelembe esett adósok helyzetén már nem sokat segít. A helyzet ráadásul egyre romlani látszik, így volt ez a harmadik negyedévben is, amikor további 0,6 százalékponttal, 19,4 százalékra nőtt a 90 napon túli késedelemben levő lakossági hitelek aránya – derül ki az MNB jelentéséből.

Ha a részleteket is megnézzük, láthatjuk, hogy a makrogazdasági folyamatok és a csökkenő forintkamat-szint okán a forintos lakáshitelek körében végre csökkenni tudott a nem törlesztett hitelek aránya.  A lakáscélú hitelek átlagos kamatlába egyébként az MNB szerint 2013 augusztus és 2014 augusztus között 8,10-ről 6,16 százalékra csökkent, vagyis a kamat negyede eltűnt, ami pozitív hatással lehetett a törlesztőrészletekre. Ugyanakkor a piaci kamatozású forinthitelek mindössze negyedét teszik ki a deviza-lakáshitelek állományának, amelyeknél viszont romlott a helyzet: a késedelmesen fizetett állomány 17,7 százalékról 18,6-ra nőtt, annak ellenére, hogy az érintettek mintegy fele belépett az árfolyamgátba. Az állomány romlása lényegében tavasz óta tart, amikor a kormány bejelentette, hogy újabb, végleges adósmentő akcióba kezd. Sajnos, a nem törlesztőknek először a késedelmes tartozásra megy majd az elszámolás, így az ő törlesztő részleteik sem csökkennek majd az átlagos mértékben – s így a forintosítás alá eső tartozás is magasabb lehet majd.

Az, hogy a piac elindult ugyanakkor jól mutatja, hogy a harmadik negyedévben egyébként az MNB szerint 219,5 milliárd forintnyi új hitelt folyósítottak a lakosságnak, ez az összeg az első negyedévben még csak 169 milliárd, a másodikban 202 milliárd forint volt.

Az EBRD helyteleníti a belföldi tulajdoni részarány megszabását egy ország bankrendszerére -erről Suma Chakrabarti, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke egy bécsi konferencián beszélt. A szakember egészségesnek és kívánatosnak nevezte a banki tulajdoni arány kiegyensúlyozását helyi és külföldi tulajdonosok között Kelet- és Közép-Európában, amennyiben az piaci körülmények között történik és a távozás mellett döntő külföldi tulajdonosok helyét belföldiek veszik át.  "Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy mi az EBRD-nél nem hiszünk nemzeti tulajdoni részarány kitűzésében, bármilyen szektorról is legyen szó" - fogalmazott.

A Reuters hírügynökség tudósításában megjegyzi, hogy Suma Chakrabarti ugyan nem említette, de a témát egyértelműen Magyarországgal kapcsolatban hozta fel. A magyar kormányzat képviselői többször hangsúlyozták, hogy kívánatosnak tartanák, ha a magyarországi bankszektorban 50 százalék fölé kerülne a hazai tulajdonú bankok aránya. Orbán Viktor nemrég a korábbi 50 százalék helyett 60 százalékos hazai tulajdont mondott kívánatosnak a hazai bankrendszeren belül – mint ismert, az 50 százalék elérése az MKB megvásárlásával már sikerült. Ha a hitelintézetként hazánkban működő részvénytársaságok saját tőkéjét tekintjük, Orbán Viktor álma a Budapest Bank megszerzésével túl is teljesül: kétharmados többsége lesz a "magyar" bankoknak – beleszámítva a banki körbe a speciális hitelintézeteket is, mint amilyen az MFB, vagy épp az EXIMBANK.

Magyarország mindaddig nem tud Ukrajnának földgázt szállítani, amíg fel nem töltötte saját tározóit - mondta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. A statisztikai adatok szerint Magyarország földgáztározóiban 4,5 milliárd köbméter földgáz van, ez 71,2 százalékos feltöltöttségnek felel meg. Andrij Koboljev, az ukrán állami energiaipari vállalat, a Naftohaz vezérigazgatója azt mondta, hogy az év végéig Oroszországtól még egymilliárd köbméter gázt vásárolnak, valamint tárgyalásokat folytatnak Magyarországgal a gázszállítások újraindításról. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. szeptember végén jelentette be, hogy határozatlan időre megszakította az Ukrajna felé, a Testvériség vezetéktől független távvezetéken keresztül történő földgázszállítást. A mostani miniszteri bejelentés annak fényében furcsa, hogy korábban Orbán Viktor miniszterelnök – még kisebb tároló-feltöltöttségnél – azt ígérte szerb kollégájának, hogy Szerbia – az elmúlt évhez hasonlóan – kérhet és kap is gázt Magyarországról.

Gázunk tehát lesz, ráadásul lassan akár benzinnel is fűthetünk. Szerdától 3 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol. A csökkentéssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 373-374 forintra, a gázolajé 392-393 forintra mérséklődik. A Mol legutóbb múlt pénteken változtatott az árakon, akkor bruttó 4-4 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.

Az olcsó benzinnel szebb Széll Kálmán teret nézhetünk 2016-tól a dugóban. A hányatott sorsú tér rekonstrukciójának elkezdéséhez szükséges beruházási szerződést a nyertes konzorcium képviselőivel hétfőn Budapesten írták alá. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója elmondta: a tér teljesen megújul, és a munka alatt szem előtt tartják, hogy rendkívül kis alapterületen sok ember halad itt át nap mint nap, ezért fontos, hogy továbbra is jól lehessen használni a teret. A projekt 5,3 milliárd forintba kerül, és a munkálatok miatt tavasztól lesznek forgalomkorlátozások – közölte. A tér felújítása több mint húszéves ígérete a fővárosnak, de sokáig semmilyen előrelépés nem történt. 2011-ben készült el az a koncepció, amely arra helyezett hangsúlyt, hogy itt úgy lehet átszállni egyik közlekedési eszközről a másikra, hogy a gyalogosoknak nem kell úton átkelni - mondta.  Hogy milyen lesz, a tér, azt a cikkünkhöz tartozó videón Önök is megnézhetik.