Putyin dörzsöli a markát, Európa tajtékzik – mit akar Trump Iránnal?

Az Egyesült Államok elleni tüntetés résztvevői amerikai zászlót égetnek Teheránban 2019. május 10-én. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

A Newsweek folyóirat információi szerint Trump nemzetbiztonsági csapata a Pentagonban találkozott a katonai vezetéssel, hogy átbeszéljék az Irán elleni terveket. Patrick Shanahan megbízott védelmi miniszter (akit a Pentagon forrása csak ’Trump bólogató Jánosának’ nevezett a cikkben) két fő csoportba sorolva ismertette a terveket: a válaszcsapásra koncentrálók és a támadó jellegűek. A tervek kapcsolódnak a Nitro Zeus fedőnevű kiberháborús destabilizációs akcióhoz, amely adott esetben a perzsa ország elektromos hálózatának és katonai infrastruktúrájának kiütését célozza. A Pentagon forrásai szerint a találkozó hangulata nem utalt egy háború küszöbön álló kitörésére, sokkal inkább erőfitogtatásra, amellyel Teheránt a tárgyalóasztalhoz akarják kényszeríteni.

Német félelmek

Mindenesetre tegnap a kardcsörtetés tovább folytatódott. Az amerikai csapatoknál Irakban és Szíriában magasabb készültségi szintet rendeltek el. Washington ezen felül elrendelte az Irakban tartózkodó diplomatáinak kivonását is, ami vonatkozik a bagdadi nagykövetség és a kurd autonóm tartomány fővárosában, Erbilben működő konzulátus alkalmazottaira.

A német politikai elit máris egy katonai konfrontációtól óv. A liberális FDP szerdán egy beadvánnyal fordult a parlamenthez, miszerint a Frontex-et egy valódi európai határőrizeti szervvé kell kiépíteni. A szír menekültválságnak nem szabad Irán esetében megismétlődnie és a német kormánynak erősítenie kell együttműködését Ankarával, valamint az ENSZ menekültügyi szervezetével (UNHCR) – áll az anyagban.

Azt mindenesetre Washington pontosan érzékeli, hogy Európa elképesztő távolságtartással figyeli az amerikai információs és katonai lépéseket. Pompeo külügyminiszter hétfőn látogatott Brüsszelbe, hogy részt vegyen az EU külügyminisztereinek találkozásán, akik megerősítették további támogatásukat az iráni nukleáris alku felé (JCPOA), egyben sajnálkozásukat fejezték ki az amerikai szankciókkal kapcsolatban és óvtak a további eszkalációtól.

Európa fejére zuhanna a mennyezet

Káncz Csaba

Az európai frusztráció érthető, hiszen az amerikai neokonzervatívok (Bolton, Pompeo, és az új CENTCOM parancsnok) ideológiai megszállottsága katasztrofális következményekkel járhat kontinensünkre a nukleáris fegyverek elterjedése, ellenőrizetlen menekültáradat, terrorista-veszély és olajpiaci felfordulás keretében. A mostani geopolitikai feszültség viszont már most nagyszerű hír az orosz érdekek számára: cégeik átveszik Ázsiában a visszaeső iráni olajeladások miatt felszabaduló piaci pozíciókat, egyben az amerikai figyelem elfordul Oroszország nyugati határaitól. A Kreml most csak hátradőlhet és élvezheti a magasba szökő olajárakat, amely napjainkban 30 százalékkal áll magasabban, mint egy éve.

Abban a szakértők egyetértenek, a teljes térség egy pokollá válna, ha mégis katonai konfrontációra kerülne sor, amelyből nem maradhatna ki Izrael, de olyan emblematikus épületeket is támadás érhet, mint a Burj Khalifa Dubajban. Összességében ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy Trump nem vállalja be a háború rizikóját, mert nem biztos annak kimenetelében, ráadásul azt a szövetségesei is ellenzik. Az iráni csapatok az utóbbi évtizedekben profikká váltak a gerilla hadviselésben, egy újabb vietnámi rémálmot pedig nem akarhat a Fehér Ház.