|
| A Kercsi-híd a Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szoros közelében (Fotó: MTI/AP) |
Oroszország egy incidenst követően vasárnap lefoglalt három kisebb ukrán haditengerészeti járművet a Fekete- és az Azovi-tengert elválasztó Kercsi-szorosban és őrizetbe vett 23 tengerészt. Tegnap aztán részleges sorozást rendelnek el Ukrajnában, miután a parlament jóváhagyta a 30 napos hadiállapot bevezetését. Az ukrán ellenzék szerint viszont a hadiállapot országos bevezetése remek lehetőség a jövő márciusra tervezett elnökválasztások manipulálására és szükség esetén egy kis diktatúrára. Porosenko elnöknek erre nehéz válaszolnia érdemben, hiszen eddig ő volt a legmagasabb elutasítottségi szintű elnökjelölt.
Mariupol fojtófogásban
Moszkva szerint a Kercsi-szoros orosz belterület, Kijev szerint viszont – amely a nemzetközileg elfogadott állapot – a szoros fele-fele arányban megosztott. Oroszország a kercsi híd májusi megnyitása óta látványosan megnövelte katonai jelenlétét a szoros környékén, és rendszeresen ellenőrzi az ukrajnai kikötőkbe tartó, illetve az onnan távozó ukrán és egyéb, más zászló alatt közlekedő hajókat.
Az egyre szaporodó vizsgálatok miatt – valamint azért, mert a kercsi híd alatt nem férnek át a nagyobb tengerjárók – jelentősen visszaesett Mariupol és Bergyanszk kikötőjének forgalma, ami újabb súlyos veszteséget jelent a kelet-ukrajnai válság miatt már amúgy is tartós válságban lévő Ukrajnának. Mariupol, Ukrajna második legnagyobb tengeri kikötővárosának lakói szerint az oroszok már jó ideje gyakorlatilag gazdasági blokád alá vették a várost, amelyet 2014-ben nem sikerült annektálni.
Régóta tart az adok-kapok
A térségben már egy hete is történt incidens, amikor az orosz határőrség ukrán halászhajókat foglalt le az Azovi-tengeren. Mindezt alig pár nappal azután, hogy Putyin elnök megfenyegette Ukrajnát orosz kereskedelmi hajók lefoglalása miatt és válaszlépéseket helyzett kilátásba. Moszkva tavaly már kétszer lezárta a Kercsi-szorost, mintegy 40 millió dolláros kárt okozva az ukrán gazdaságnak. Pavlo Klimkin két hete találkozott amerikai kollégájával és mindketten elítélték „az agresszív orosz magatartást” az Azovi-tengeren.
Az orosz-ukrán szembenállást csak fokozhatta, hogy Porosenko az elnökválasztás kampánypontjává tette egy új ukrán haditengerészeti bázis létrehozását az Azovi-tenger partján, Bergyanszk kikötőjében. A Fekete-tenger térségében Ukrajnának jelenleg két hadikötője van, Odesszában és Ocsakiv-ban.
Amerikai előrenyomulás
|
| Káncz Csaba |
Nikki Haley, az USA ENSZ-nagykövete tegnap az ENSZ BT rendkívüli ülésén azt hangoztatta, hogy Oroszország durván megsértette a szuverén Ukrajna területi épségét. Márpedig Moszkva nem mehet el szó nélkül amellett, hogy a Pentagon az év elején amerikai nehézfegyvereket telepített Grúziába, miközben amerikai vadászgépek fogják használni az egyik ukrán repteret a jövő hónapban esedékes NATO hadgyakorlat (Operation Clear Sky) során.
S noha a 957 milliárd dolláros összesített NATO tagállami védelmi költségvetésekhez képest szinte elenyésző az idei 66,3 milliárd dolláros orosz katonai büdzsé, nem tűnik konstruktív hozzáállásnak a folyamatos NATO-bővítések miatt már amúgy is paranoid Oroszország határainál sorozatosan hadgyakorlatokat tartani. Sőt pszichiátriai vizsgálatra szorul az, aki egy 6,850 nukleáris töltettel rendelkező országot sarokba akar szorítani. Márpedig egy tavaly nyilvánosságra hozott tanulmány feketén-fehéren rámutat arra a történelmi összefüggésre, hogy jelentős megaláztatást szenvedett nagyhatalom különösen hajlamos agresszió elkövetésére.
Káncz Csaba jegyzete
Monetenegró és Albánia is. 
