|
| Nyomozók a gyilkosság helyszínén. EPA/CLEMENS BILAN |
A Der Spiegel értesülései és a grúz politika élet vezetőinek információi szerint az orosz katonai hírszerzés (G.U.) állhat a múlt pénteken Berlinben elkövetett gyilkosság mögött, melynek áldozata egy csecsen nemzetiségű, grúz állampolgárságú férfi, Zelimchan Changosvili.
A 40 éves iszlamista egykor parancsnokként harcolt Oroszország ellen a második csecsen háborúban (1999-2009), kapcsolatban állt a grúz titkosszolgálattal - sőt egyes források szerint egy ideig az orosszal is. Miután valaki 2015-ben Grúziában megpróbálta meggyilkolni, átköltözött Ukrajnába, ahol egy éven keresztül szintén együttműködött a biztonsági szervekkel az orosz behatolás elleni ügyekben.
Mi az a „nedves meló”?
Egy újabb gyilkossági kísérlet után 2017 elején menekült Németországba, ahol előbb Brandenburgban, majd tavaly ősz óta Berlinben élt. Egyes sajtóértesülések szerint ott a csecsen szervezett bűnözéssel is kapcsolatban állt, amely diaszpóra a német fővárosban aktívan benne van a drog- és a fegyverüzletben. Az áldozat két különböző személyazonosságot is használt Németországban.
A szintén csecsen nemzetiségű, orosz állampolgárságú gyilkos - Vadim S., akit a rendőrség elfogott - a professzionális merénylőkre jellemző hangtompítós pisztolyt használt (Baby Glock), és paprikát is találtak nála, amely a rendőrségi kutyák lerázására kiválóan alkalmas.
A német rendőrség szerint a gyilkos megfigyelte áldozatát, mielőtt két fejlövéssel kioltotta az életét. Komoly előkészületekre utal az is, hogy Moszkvából először Párizsba repült és csak onnan utazott Berlinbe.
Az orosz titkosszolgálatok zsargonjában a vérrel járó gyilkossági műveleteket „nedves melónak” (mokrije gyela) hívják. A szovjet KGB esetében korábban az „S” igazgatóság nyolcas részlege volt felelős a merényletek végrehajtásáért. Az 1990-es évek közepétől a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) egyik egysége (URPO) vette át ezt a feladatot. Az utóbbi pár évben pedig egyre inkább a katonai hírszerzés serénykedik ezen a területen.
A csecsen elnök eltűnő ellenségei
A berlini gyilkosság körülményei arra utalnak, hogy Ramzán Kadýrov csecsen elnök, egyben Putyin protezsáltja is a megrendelők között lehet. A csecsen elnök gyakran dicsekszik ellenségei levadászásával szerte a világban és a hivatalos szervek gyanúja szerint az elmúlt évtizedben több csecsent is meggyilkoltatott külföldön, különös tekintettel Törökországra.
De a jelenlegi berlini gyilkosság inkább egy 2009-es ügyre emlékeztet, amikor Bécsben fényes nappal lelőtték a második csecsen háború korábbi veteránját, egyben Kadýrov korábbi testőrét, aki borítani akart az elnök piszkos ügyeiről. Két évvel később három csecsent ítélt el az osztrák bírósága gyilkosságért és a rendőrség meg volt győződve arról, hogy Kadýrov állt a merénylet mögött.
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
