|
| Most a CEU, de ki a következő? - Tüntetés a szabad oktatásért címmel tartottak demonstrációt a Közép-európai Egyetem (CEU) Nádor utcai épülete előtt 2017. április 2-án. MTI Fotó: Kovács Tamás |
A magyar sajtóban elsőként mi számoltunk be február 20-án arról a belső információról, miszerint a miniszterelnök Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárnak már kiadta az utasítást: találja meg a módját a Soroshoz köthető Közép-európai Egyetem (CEU) bezárásának. Hozzátettük, hogy a balkáni államokban – hasonlóan hazánkhoz – az újra állampárttá vedlett kormányzó pártok már nem félnek a parlamenti ellenzéktől. A kormányzati politika elsőrangú célja ebben a térségben a közvélemény figyelmének elterelése a rendszerszintű korrupcióról és a demokrácia-deficitről.
Ukáz Moszkvából
Legújabb értesüléseink szerint a CEU bezárása eredetileg nem is Orbán ötlete volt, hanem az orosz elnöké. Mint ismeretes, a magyar miniszterelnök 2014. január 5-én úgy kötelezte el magát – és bármifajta felhatalmazás nélkül hazáját - a GDP 10 százalékát kitevő Paks II projekt mellett Moszkvában, hogy erről még megvalósíthatósági tanulmány sem készült, sőt erről előzetesen még a Fidesz frakciót sem tájékoztatta.
A Századvég 2013-ban készített egy energiapolitikai stratégiát kormányzati megrendelésre, amiben még csak nem is szerepelt az atomerőmű bővítésének ötlete. Fontos kihangsúlyozni, hogy Moszkva számára az energiapolitika mindenekelőtt biztonságpolitika. Orbán CEU-s lépése után újra fölmerül a kérdés, amit két éve már föltettünk: kivezeti-e miniszterelnök hazánkat a nyugati érdekkörből?
Ujjongó hazai szélsőjobb
A CEU ledarálása mögötti orosz szálról szóló információnk egybevág Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a CEU professzorának véleményével. Bokros a napokban a HírTV-n elmondta, hogy februári budapesti látogatásán Putyin – orosz sajtóforrások szerint – felrótta a magyar miniszterelnöknek, hogy itt van egy intézmény Budapesten, amely túl sok ellenállót, szabad gondolkodót nevel. Oroszországban, Ukrajnában, Grúziában tele vannak a különböző szakintézmények, netán kormányzati elemek olyan emberekkel, akik valamikor a CEU-n tanultak. Az ellenállásnak ezt a fészkét ezért be kellene zárni. Varsó döbbenetére Putyin egyébként ezen a látogatáson ajánlotta fel a magyar kormánynak, hogy kaphat majd gázt az Északi Áramlat II.-ből, ha elkészül a Balti-tenger alatt futó vezeték.
A Balkánon a Kreml biztos támogatását maguk mögött tudó nacionalista erők ugyanazt a mumus-szerepet játszatják el Sorossal, mint hazánkban. Macedóniában a korrupció mocsarába nyakig süllyedt volt kormányfő, Nikola Gruevski pár hónapja azt állította, hogy Soros emberei „vandalizmust és anarchiát” szítanak az országban. Gruevski a magyar miniszterelnök egyik legszorosabb szövetségese a Balkánon, a két politikus csupán az elmúlt két hétben kétszer tárgyalt egymással.
|
| Káncz Csaba |
A hazai radikális jobboldal ujjong. Toroczkai László, a Jobbik alelnöke közösségi média-bejegyzésében melegen üdvözölte Orbán lépését. Ahogy írja: „A CEU az elsikkasztott rendszerváltozás óta külföldről mozgatva, de Budapestről mérgezi a levegőt, támadja a nemzet és a társadalom alapjait. Nem csupán elsőként indította el például a régiónkban az elmebeteg, romboló, szélsőliberális genderelméletet, de fészke és keltetője lett azoknak a politikusoknak, akik tönkretették a hazánkat. Olyan kártékony figurák oktatnak és oktattak a Soros-egyetemen, mint például Kis János, az SZDSZ alapítója, Bokros Lajos, a Horn-kormány népnyúzó pénzügyminisztere vagy Balázs Péter, a Bajnai-kormány Bilderberg-féle külügyminisztere.”
A CEU vezetése ezekben az órákban az amerikai nagypolitikával egyeztet annak érdekében, hogy megvédhessék az egyetemet. Michael Ignatief rektor szerint a CEU álláspontját az amerikai Kongresszus támogatja. George Pataki volt kormányzóról nem is szólva, tehetjük hozzá, aki a CEU kurátora. Ignatief szerint az EU nem akarja, hogy egy egyetem tanszabadságát támadás érje, mert így Magyarország "Putyin és Erdogán klubjába tartozna". Nos, ezt hazánk polgárainak a többsége sem akarja.
Káncz Csaba jegyzete
Az államfő nem állít miniszterelnök-jelöltet. 
