Putyin magatartása megváltozhat, fenyegetőbbé válhat az orosz elnök

• A cseh közvetítéssel Ukrajnának gründolt tüzérségi lőszer mennyisége 1,5 millióra növekedhet az év végéig – derült ki a Wall Street Journal hét végi cikkéből. A muníció felhajtását a világ korábban szovjet kapcsolatokkal rendelkező országaiban a háború kitörését követően kezdte a cseh kormány. Prága kihasználta saját jó összeköttetéseit a globális dél országaival. A szállító országokat nem árulják el. Jan Jires védelmi miniszterhelyettes szerint vannak köztük olyanok, amelyek hivatalosan semlegesek, de amikor bőröndnyi pénz ígéretével jelennek meg vevők, hajlandóak lőszert szállítani. A szállítmányok Csehországon vagy más közvetítőkön keresztül juthatnak el Ukrajnába a következő hetektől kezdve. A hárommilliárd eurós pénzügyi forrást a vásárláshoz európai együttműködéssel teremtik elő.
• A választások tisztaságával foglalkozó független orosz Golosz (Hang, angol átírásban Golos) civil szervezet megállapítása szerint a háromnapos hét végi elnökválasztás volt Ororszország legkorruptabb, leginkább elcsalt szavazása az ország történelmében. (A 2000-ben alapított szervezetet a hatóságok 2013- ban „külföldi ügynöknek” minősítették. Honlapja elérhető oroszul és angolul is.) Az ország alkotmányában biztosított politikai jogokat és szabadságjogokat lényegében felfüggesztették. Nem volt még egy olyan elnökválasztási kampány, amely ennyire távol állt volna az alkotmányos standardoktól.

Vlagyimir Putyin elnöki megbízatását illegitimnek kellene nyilvánítania a nyugati országoknak – mondta Stephen Hall egyetemi professzor, Oroszország-szakértő. Erre alapot adhat, a legutóbbi alkotmánymódosítás, amely lehetővé tette, hogy bár már négy elnöki ciklus van a háta mögött, további két egymást követőt betöltsön. A választás tisztaságát megkérdőjelezi az is, hogy az emigráns oroszok szavazási lehetőségeit korlátozták. Emellett a választás átláthatatlansága rengeteg lehetőséget adott arra, hogy azt az eredményt hozzák ki a részvételben és a szavazati arányban, amit előre elterveztek. Egy ilyen deklaráció megerősíthetné a nyugati országok egységét az Ukrajna elleni orosz agresszióval szemben, illetve elkötelezettségüket a megtámadott ország támogatása mellett – véli a szakértő. Egyben támaszt adna a kijevi vezetés pozíciójának bármilyen diplomáciai alkudozásban Moszkvával szemben. Putyin hatalmának illegitimmé nyilvánítása azt üzenné a tágabb környezetében lévőknek, hogy a Nyugatnak nem Oroszországgal van baja, hanem azzal a politikával, amit követ. Eközben az egyezségre nyitott személyekkel informálisan fel lehetne venni a kapcsolatot a putyini rezsim vége utáni viszonyok építése érdekében.

• Vlagyimir Putyin viselkedése meg fog változni a márciusi elnökválasztás után – véli Philip Ingram hírszerzési szakértő. Megszabadulva a választás árnyékától a korábbinál is fenyegetőbbé válhat fellépése a hazai és a nemzetközi porondon is. Putyin aggódik a bizonytalanság miatt, amit Emmanuel Macron okozott azzal, hogy meglebegtette francia katonák Ukrajnába küldésének lehetőségét. Vlagyimir Putyin, mint minden autokrata politikus az elmúlt 24 évben, mióta hatalmon van, egyre gyanakvóbbá vált a demokráciával szemben. Amit létrehozott, az egyre jobban emlékeztet egy bánköztársasággal kevert rendőrállamra – monda Mark Galeotti brit történész professzor, Kelet-Európa- szakértő. Galeotti szerint az ország a régi-új elnök szándékaitól függetlenül egyre jobban hasonlít a Szovjetunió késői korszakára, egy a stagnálás felé süllyedő, egyre jobban elöregedő, elnyomó rezsimre. Ezért az elcsalt választás csak a felszíni jellegzetessége a mélyebb folyamatoknak. A szakértő úgy látja, hogy Putyin igyekszik egy új elitet kialakítani maga körül, hogy megkerülhesse a régi felső tízezer tagjait. Tudja, hogy ezek közül sokan szkeptikusan ítélik meg a háborút és az ő vezető szerepét.
• Lehet, hogy Vlagyimir Putyin nem tölti ki a hét végén kezdett kétszer hatéves elnöki mandátumát – mondta James Nixey a Chatham House kutatóintézet Oroszországgal foglalkozó részlegének vezetője. Főként azért, mert azzal, hogy a szövetségi költségvetés negyven százalékát elviszik a hadi kiadások elszegényíti az országot. Emellett az államapparátust leköti a háború, így nem marad ideje normális funkciói ellátásra. Más kérdés ki jön utána. Remélhetően nem egy hozzá hasonló szociopata, ultranacionalista vezető.
• Erősödhet az orosz befolyás Afrikában azt követően, hogy Niger felmondja azt a 2014-ben kötött megállapodást, ami lehetővé tette az Egyesült Államok katonai jelenlétét az országban. Különösen fájó lenne, ha az ország fővárosának repülőtere orosz kézre kerülne. Michael Langley, az amerikai hadsereg afrikai parancsnoka úgy látja, hogy az oroszok rátenyerelhetnek az egész Száhel-övezetre. Ez a térség a sivatagtól délre lévő pár száz, helyenként ezer kilométer széles szavanna a kontinensen.
• Az orosz sportolóknak részt kellene venniük a párizsi olimpián annak ellenére, hogy ezt nem tehetik a nemzeti csapat tagjaként – mondta Oleg Matycin, Oroszország sportminisztere. A orosz nemzeti részvételt a háború kirobbantása miatt tiltotta meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Moszkva ezt elítélte, de eddig nem adott világos jelzést arról, hogy ajánlja-e az orosz sportolóknak az indulást a versenyeken magánemberként.

Források: 
Wall Street Journal, CNN, Guradian, Moscow Times, BBC, Times Radio