Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, a fideszes Rogán Antal további módosításokat eszközölne a már módosításra javasolt jegybanktörvényen. Rogán javaslata abban különbözik Matolcsy György korában beadott változatától, hogy már figyelembe veszi az EKB által megfogalmazott aggályokat.
"A törvényjavaslat által hatályon kívül helyezni javasolt rendelkezés hiányában jogszabály nem mondaná ki egyértelműen, hogy a jegybank Monetáris Tanácsának tagjait az Országgyűlés, illetve a köztársasági elnök menti fel" - szól a módosító javaslat indoklása. A dokumentum külön felhívja rá a figyelmet, hogy az újabb módosításnál figyelembe veszik az EKB korábban kiadott véleményének 4. pontját.
Miben új Rogán javaslata?
Az Országgyűlés költségvetési bizottsága éppen tegnap engedte általános vitára az MNB-törvény Matolcsy György által javasolt módosításait. Ezek értelmében a jegybanknak nem kell megküldenie a Monetáris Tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány egy képviselője sem lesz majd ott a tanács ülésein. A korábbi módosító értelmében kikerülne a törvényből az a passzus is, amely a tanácstagok súlyos kötelezettségszegése esetén azok felmentését szabályozta, illetve amely a tanács megszüntetéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén.
A törvényjavaslat "az uniós jogi normáknak való mielőbbi megfelelés érdekében" a kihirdetését követő napon hatályba lép.
Ezekhez a módosítókhoz csatlakozott most Rogán Antal a maga javaslatával. A kormánypártok ezzel egyértelműen világossá tették, tudják, hogy az IMF-tárgyalások sikeres befejezéséhez el kell fogadniuk az EKB javaslatait. A magyar hitelkeret-programra majd az IMF-nek, az Európai Bizottságnak és az EKB-nak kell rábólintania végül. A tárgyalások sikeres befejezését az IMF is a jegybanki függetlenség garantálásához kötötte. Az Európai Bizottság már zöld jelzést adott a tárgyalások megkezdésére, de egyelőre azok meg sem kezdődtek - noha elemzők szerint ez egyre több pénzébe kerül az országnak.
Még ez is kevés lehet
Ha a T. Ház elfogadja a módosítóindítványokat, még akkor sem lehet felhőtlen az öröm a magyar tárgyalódelegáció háza táján. Az EKB ugyanis mindezek mellett továbbra is bírálja az újabb MNB-alelnök kinevezésének lehetőségét, akárcsak az újabb monetáris tanácstagok kinevezésének lehetőségét is. A felek az MNB vezetőinek fizetésében sem egyeztek még meg.
A tárgyalások megkezdése régóta húzódik, a mostani módosító azonban üzenet értékű lehet, hogy meggyőzzük arról a nemzetközi partnereket, meg akarunk egyezni. A kormány az Európai Bizottságnál már sikerrel járt azzal a taktikával, hogy a számára kevésbé lényeges ügyekben engedett, a piacok legalább is díjazták, hogy az EB végre zöld jelzést adott Magyarországnak a tárgyalások megkezdésére. Ha közelebb is kerültünk a készenléti hitelkeretről szóló megállapodáshoz, könnyebb nem lett Magyarország dolga. Az EKB további aggályaira megnyugtató válaszokat kell adnia a kormánynak és az IMF-nek is lehetnek még feltételei. Arról se feledkezzünk meg, hogy Brüsszel előtt van még az MNB-vel kapcsolatos kötelezettségszegési-eljáráson kívül másik kettő (bírák nyugdíjazása, adatvédelmi ombudsam), melyeket még bármikor előhúzhatnak a kalapból.
Rogán túllépne Matolcsyn: tovább fazonírozzák a jegybanktörvényt
Rogán Antal olyan módosítót adott be a módosítás előtt álló jegybanktörvényhez, melyben már számba veszi az EKB véleményét is. A gazdasági bizottság elnöke sem megy azonban túl messzire: javaslatának inkább üzenet értéke van, tartós megoldást nem nyújt. Simor András fizetéséről tovább is hallgat a magyar fél.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
