Nagy-Britannia az utóbbi hónapokban példátlan viharsorozatot élt át. Az ország déli és középső térségeire a tél eleje óta két-három naponta törtek rá özönvízszerű esőzésekkel kísért, rendre súlyos károkat okozó atlanti viharok. A legutóbbi, szombat hajnalban érkezett 130-140 kilométeres óránkénti sebességű orkán, amely London felett is átvonult, a harmadik volt a héten. A brit meteorológia adatai szerint 250 éve nem volt olyan csapadékos a brit január, mint az idei, és hat évtizede nem alakult ki a jelenlegihez mérhető súlyos árvízhelyzet a déli és a nyugati országrészekben.
Látszani fog a gazdasági teljesítményen
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics szakelemzői hétvégi helyzetértékelésükben kimutatták, hogy a viharoktól leginkább sújtott térség az éves brit hazai össztermék (GDP) 13 százalékát állítja elő. Ez azt jelenti, hogy jóllehet a számszerű gazdasági kárt egyelőre nehéz felbecsülni, az biztosra vehető, hogy a sorozatos ítéletidő meglátszik majd a brit gazdaság idei teljesítményén, különös tekintettel arra, hogy a növekedés még meglehetősen bizonytalan - áll a cég elemzésében.
A Capital Economics szerint a legutóbbi, 2012-es sorozatos nagy-britanniai árvizek által a biztosított értékben okozott károkat annak idején 0,5-1,4 milliárd font (185-520 milliárd forint) közöttire becsülték, az érintett üzleti vállalkozásokat pedig egyenként átlagosan 60 ezer font (22 millió forint) anyagi kár érte. Ez is elsősorban az ingatlanokban keletkezett károkat tükrözte, nem a kiesett termelés okozta veszteségeket. Az akkori árvízkárok azonban meg sem közelítették a mostani viharok pusztításait.
Az sem mindegy, hogy hol vannak a károk
A fő különbség mindazonáltal a földrajzi eloszlásban mutatkozik. A jelenlegi súlyos árvízkárok olyan országrészekben keletkeztek, ahol a brit feldolgozóipar és a szolgáltatások legmagasabban fejlett vállalatainak telephelyei vannak. E térségek közé tartozik mások mellett a Temze völgye, az M4-es autópálya Londontól Wales felé vezető - a közúti forgalomba a Heathrow repülőteret is bekapcsoló - közlekedési folyosója és a délnyugat felé vezető M3-as autópálya gazdasági vonzáskörzete.
Ezek a térségek a nominális GDP-értéken belüli 13 százalékos részesedésüknél is nagyobb arányban járulnak hozzá a brit gazdaság növekedéséhez - hangsúlyozzák a Capital Economics elemzői.
Az sem mindegy, hogy mikor történik
A cég becslése szerint azonban csak a nominális GDP-n belüli 13 százalékos súlyt figyelembe véve, és feltételezve, hogy a természeti csapás egy hónapnyi termeléskiesést okoz az érintett vidékeken, ez az éves brit GDP-érték 1 százalékánál valamivel nagyobb kárt jelentene nemzetgazdasági szinten. A Capital Economics elemzői szerint ez nem lenne vészes, ha a növekedés már szilárdan megalapozott lenne, de nem szerencsés, amikor a gazdaság éppen lábra állni igyekszik az elmúlt évek recessziója után.
Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - 2008-2009-es recessziója az addigi leghosszabb volt a modern brit gazdaságtörténetben. Az akkori visszaesés 2009 harmadik negyedévéig tartott; az volt a hatodik olyan negyedév egymás után, amelyben csökkent a brit GDP-érték.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 103 millió forint bírságot szabott ki kilenc biztosítóra. 
