Meddig maradnak talpon a görög bankok?
Miután hétfőn az eurózóna pénzügyminisztereinek tárgyalásán nem született megállapodás a görögökkel, az EKB ma áttekintette, hogy a görög bankok meddig maradhatnak talpon további EKB pénz nélkül, tekintettel arra, hogy gyorsul a bankokból való lakossági pénzmentés.
A görög nemzeti bank azt szerette volna, hogy az EKB emelje meg azt a 65 milliárd eurós ELA (emergency lending assistance) keretet, amit nemrég hagyott jóvá a számára, miután máris kifogyóban a 65 milliárd.
Nem azért van az ELA, hogy az államot finanszírozzák
A Bundesbank elnöke, Hans Widman kifejezetten elkerülné, hogy az ELA-t a görög állam finanszírozására használják, hisz nem ez program célja. Állítólag a többi jegybankelnök közül sokan csatlakoztak hozzá. Megjegyezték, nem akarják, hogy a görög bankok az ELA összegéből rövid lejáratú kincstárjegyeket vegyenek, ezzel kvázi finanszírozván a görög államot.
Ha a görögök nem egyeznének bele az eddigi hitelprogram meghosszabbításába, és az ELA keret sem lenne megnövelve, akkor a görög bankok kénytelenek lennének korlátozásokat bevezetni a felvehető tőke nagyságát illetően. Ekkor jönne az államcsőd és a drachma.
Friss hír: elrántották a kormányt
Varufakisz ezt komolyan mérlegelhette, mert a Reuters legfrissebb híre szerint ma hivatalosan is kérvényezni fogja az eddigi program meghosszabbítását. Úgy tűnik, végül elrántja a kormányt a hosszúra nyúlt orosz rulettben.
Több politikus is lelkesen fogadta az amerikai elnök ötletét, hogy „Riviérát” csináljanak a Gázai övezetből, palesztinok nélkül, amerikai fennhatóság alatt. 
