A hét elején napvilágot láttak a leszerepelt görög pénzügyminiszter és szélsőséges párttársainak tervei a drachma bevezetésének kissé durva módjáról. A tervek létezését Ciprasz miniszterelnök is elismerte, bár ő feltehetően diszkrétebb módszerekre gondolt, igaz, orosz segítséggel.

Furcsa jelenségnek lehetett tanúja a Bloomberg görög tudósítója: a Hilton drachmában számolta el szállásdíjat.

Fogy a készpénz a görög bankokban, akadoznak az átutalások és az import. Népszavazási igen nélkül teljesen leáll a gazdaság, hacsak nem nyomtatnak drachmát.

Görögország ha akarna, se tudna visszatérni régi fizetőeszközéhez, a drachmához, mert megszabadult az ezt nyomtató gépektől.

Az IMF vezetője előbb megunta a banánt, mint trojkabeli társai, az Európai Bizottság és az euróövezeti pénzügyminiszterek: biztosította a világot, hogy remekül fog működni az euró, ha kilép egy renitens ország. Tegnap estek is szépen a görög papírok. Itthon bejött a spekulánsok álma: a nagy étvágyú állam viszi az Elműt és az Émászt, tépik is a papírokat.

Mostanában sokat foglalkozunk vele, visszatér-e Görögország a drachmához. Remélhetőleg nem, de ha mégis, érdemes megnézni, hogyan alakulhat az árfolyama. Duronelly Péter írásából szemezgetünk a Totalreturn blogról.

A Reuters szerint Németország bekeményített: nem hagyja, hogy az EKB bármilyen címen is további pénzeket utaljon a görög bankoknak. A görögök most reagáltak is: kérik az eddigi program meghosszabbítását.

Az eurózóna pénzügyminisztereinek hétfői éjszakába nyúló maratoni tárgyalása sem hozta meg a görög megállapodást. Mindkét fél kitartó, az idő is fogy, de mintha felsejlene a megegyezés szándéka görög oldalról.

Úgy tűnik, Európa túl optimista volt. Azt hitték, a szélsőbalosnak titulált Sziriza párt hatalmon megszelídül, és megpróbál az országa számára nyitva álló keskeny ösvényen haladni. A helyzet nem ezt mutatja.

A görög választások utáni remények, miszerint az új görög kormány együttműködő lesz, kezdenek eloszlani. Közben bejelentkezett Ukrajna, és közölte, hogy ő sem akar fizetni, inkább az adósság átütemezését kéri. Mindketten azt várják, mások állják a számlát helyettük.

Ahogy közelednek a görög parlamenti választások, az elemzők egyre inkább boncolgatják az esetleges görög euró kivezetés lehetőségét, és ennek hatásait a kontinens egészére, sőt a világgazdaságra. A legérdekesebb talán mégis az, hogy mi lenne az eurózónával, ha egyszer csak ismét felbukkanna a drachma.

Elemzők szerint nem lehet kizárni, hogy a belpolitikai válságtól sújtott Görögország távozik az euróövezetből. Az ország ezt most kedvezőbb körülmények között megtehetné, mint néhány évvel ezelőtt, bár a következmények ezúttal is súlyosak lennének.

Valójában senki sem tudja megmondani, mi történne, ha Görögország kilépne az euróövezetből, az elemzők épp ügy megosztottak, mint az európai vezetők.

Az euróövezet lakosságának többsége szerint Görögország nem fizeti vissza a válságkezelést szolgáló hiteleket, vezető politikusok pedig nem értenek egyet azzal az athéni felvetéssel, hogy el kellene nyújtani a takarékossági program végrehajtását.

Az euróövezet jövője szempontjából sorsdöntő parlamenti választások kezdődtek vasárnap reggel Görögországban. A szavazóhelyiségek közép-európai idő szerint reggel 6 órakor nyíltak meg, a 9,7 millió szavazópolgár este 18 óráig adhatja le voksát. A legelső előrejelzések rögtön ezt követően várhatók. Ha a megszorításokat ellenző erők győznek, akkor- ha csak rövid időre is - várhatóan összeomlik az euró piaca, magával rántva mindent. Ez esetben brutális forintgyengülés várható.

Továbbra is bizonytalanság övezi Görögország euróövezeti tagságát. Egy friss összeállítás párhuzamot von az eurózóna esetleges felbomlása és a rubelövezet 1992-es megszűnése között. A nagy kérdés, hogy van-e egyáltalán valódi igény a közös valutára, az összetartozásra az unió polgárai között.

Egyre több szakértő valószínűsíti Görögország kilépését az euróövezetből, de vannak, akik szerint még menthető a helyzet. Ha Görögország elhagyná a valutaunióból, akkor a régi pénzére a drachmára térne vissza, melynek története több ezer éves, már az ókorban fizetőeszközként használták, de 170 éven át az újkorban is forgalomban volt.

Angela Merkel német kancellár szerint nincsen garancia a második görög mentőcsomag sikerére, ugyanakkor Görögország esetleges kilépése az euróövezetből beláthatatlan kockázatokkal járna, az országnak ezért az euróövezetben kell maradni és végre kell hajtani az újabb csomaghoz kapcsolódó reformprogramot.

Görögország tíz héten belül törlesztésképtelenné válhat - írta bennfentes forrásokat idézve a The Sunday Times