Ha nem törlesztik a hiteleket, akkor inkább köszönjünk el a görögöktől
Az Ifop közvélemény-kutató intézet által egy-egy német, francia, olasz és spanyol vasárnapi lap megbízásából végzett felmérése szerint a 254 milliós euróövezet lakosságának összesen 76 százalékát kitevő Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban rendre túlnyomó többségben vannak azok, akik szerint Görögország soha nem fizeti vissza a kölcsönöket.
Athén számára eddig két csomagban összesen 240 milliárd euró hitelt ítélt meg az Európai Unió (EU), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A törlesztésben leginkább a franciák kételkednek; 85 százalékuk úgy vélekedik, hogy a hitelezők nem látják viszont a pénzüket. Németországban 84, Spanyolországban 72, Olaszországban 65 százaléknyian számítanak erre.
Többségi vélemény az is, hogy a hiteltörlesztés elmaradása esetén Görögországot ki kell zárni az euróövezetből. A német Bild am Sonntag, a francia Le Journal du Dimanche, a spanyol ABC és az olasz Corriere Della Sera számára végzett felmérés szerint a németek és a franciák nagy többsége - 78, illetve 65 százaléka - véli úgy, hogy nincs hely Görögország számára az övezetben, ha nem fizet, Spanyolországban és Olaszországban pedig szinte minden második ember - a lakosság 51, illetve 49 százaléka - osztja ezt az álláspontot.
Európárti maradt Európa
Ugyanakkor a válság ellenére egyik országban sem hajlik a lakosság többsége arra, hogy térjenek vissza a korábbi nemzeti fizetőeszközhöz. A legnagyobb arányban a németek szakítanának az euróval, de náluk is csupán 39 százalék üdvözölné, ha euró helyett ismét márkával lehetne fizetni. A négy vizsgált ország közül Spanyolországban a legalacsonyabb, 25 százalékos a nemzeti fizetőeszköz visszaállítását szorgalmazók aránya.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a felmérés azt mutatja, hogy "az euróövezeti polgárok túlnyomó többsége egyértelműen kiáll az euró mellett", Görögország viszont "jórészt eljátszotta" a társállamokban lakók bizalmát. Az új athéni kormánynak ezért "gyorsan, az intézkedések elnyújtása nélkül végre kellene hajtania" azt a programot, amelyről Görögország megállapodott a hitelezőkkel, és "nem azt kellene megint kérdezni, hogy mit tehetnének mások értük" - mondta Schäuble a Bild am Sonntagnak.
Hozzátette: a görögökön múlik, hogy visszaszerzik-e "az európai polgárok bizalmát", ez azonban csak akkor sikerülhet, ha Athén "a tettek mezejére lép".
Az új görög kormány szombaton közzétett programja szerint legalább két évvel el kell nyújtani a takarékossági program végrehajtását. A felvetést nem csak a német pénzügyminiszter fogadta elutasítóan.
Herman Van Rompuy, az uniós állam- és kormányfők döntéshozó testülete, az Európai Tanács elnöke sem ért egyet a kezdeményezéssel a Welt am Sonntag című német lap vasárnapi beszámolója szerint. Van Rompuy a lapnak kifejtette: figyelembe kell venni, hogy a program végrehajtásának átfutását tekintve a nagyobb rugalmasság egyben nagyobb pénzügyi megterhelés is Görögország partnereinek. "Az a probléma, hogy ha Görögország vagy a válságkezelő rendszer által támogatott más országok elnyújtják a programok végrehajtását, akkor több hitelre lesz szükségük, ez pedig egyes tagállamok számára gondot jelent" - mondta Van Rompuy.
Van, aki még bízik a görögökben?
Az euróövezet lakosságának többsége szerint Görögország nem fizeti vissza a válságkezelést szolgáló hiteleket, vezető politikusok pedig nem értenek egyet azzal az athéni felvetéssel, hogy el kellene nyújtani a takarékossági program végrehajtását.
Besegített a külügy. 
