A görög kormánykoalíció által kiadott közlemény szerint Görögország arra fog törekedni, hogy további két évvel kitolja a korábbi megállapodásokban szereplő költségvetési határidőket - írja a Bloomberg hírügynökség. Így 2016-ra kellene a GDP-arányos költségvetési hiányt 2,1 százalékra csökkenteni a 2011. évi 9,3 százalékról.
Az Új Demokrácia, a PASZOK és a Demokratikus Baloldal által alkotott kormánykoalíció egyetért a közszférát érintő 150 ezer fős leépítés tervének az elvetésével. A javaslat többek között tartalmazza, hogy csökkentik a forgalmi adó mértékét a kávézók, a bárok és az éttermek esetében, valamint a mezőgazdaságban. Továbbá növelnék a legalacsonyabb jövedelemadó küszöbértékét.
A kormány a dokumentumban megerősítette elkötelezettségét a hiány csökkentése, és az államadósság kontrollja iránt, és a közlemény szerint kitart a strukturális reformok szükségessége mellet. A kormány javaslata szerint a kiadások visszafogása elsősorban nem a nyugdíjak és a bérek, valamint az állami beruházások visszaszorításából kell, hogy származzon, hanem a közkiadások mérsékléséből és az adócsalás visszaszorításából.
A koalíció mindezek mellett azt javasolja, hogy helyezzék hatályon kívülre a minimálbér 22 százalékos csökkentését, és a munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodás alapján vizsgálnák felül. Valamint a munkanélküli segély időtartamát is a korábbi egy évről két évre módosítanák.
A görög kormány tervei között szerepel egy stabil adórendszer létrehozása az elkövetkező 10 évre, amelyben alacsonyabb lenne a közvetett adók aránya, és az adósságátütemezés miatt jelentős veszteséget elszenvedő nyugdíjpénztárakat is feltőkésítenék.
A dokumentum szerint a koalíció támogatná, hogy az állami vagyon eladásával csökkentség Görögország adósságát. Így az ország hitelezőivel tárgyalásokat kezdeményeznének a nemzeti vasúttársaság, az OSE PPP-n keresztül történő üzemeltetéséről is. A görög kormány kiemelte: annak érdekében, hogy 2020-ig teljesíteni tudja a korábbi mentőcsomagokban vállalt kötelezettségeit 50 milliárd eurós bevételt remél a privatizációból, melynek fele az ingatlanvagyon eladásából származna.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
