Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays közgazdászai több forgatókönyvet is összeállítottak a várható fejleményekről azután, hogy a görög parlament a múlt héten nem tudott új államfőt választani, és ezért előre hozott parlamenti választásokat kell tartani Görögországban.
Nem mindegy, hogy mit mondanak a németek
A Barclays londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy a választások esélyesének tekintett - a takarékossági szigor politikájának folytatását elvető - Sziriza párt sem hangoztat már olyan felhívásokat, hogy Görögországnak ki kell lépnie az euróövezetből, ám a ház szerint a jelenlegi körülmények közepette nem lehet teljesen esélytelennek tekinteni egy ilyen fejleményt.
A cég szerint ebben a kérdésben Németország álláspontja döntő fontosságú lesz. A Barclays elemzői kiemelik, hogy 2012-ben még a német hatóságok is komoly esélyűnek tartották Görögország távozását a valutaunióból.
A görög államháztartás elsődleges - vagyis a szuverén adósságállomány kamatkötelezettségei nélkül számolt - egyenlege és a görög folyómérleg is immár többletet mutat, így Görögország jelenleg kedvezőbb helyzetben távozhatna az euróövezetből, mint akkoriban.
Mivel járna a kilépés?
Az euró feladása azonban még így is szuverén törlesztési csődöt okozna, amelynek súlyos makroszintű pénzügyi sokkja ismét recesszióba sodorná a görög gazdaságot, és ezt nyilvánvalóan a Sziriza is el akarná kerülni - áll a Barclays elemzésében. A ház londoni szakértői emiatt alacsony valószínűségűnek tartják ezt a forgatókönyvet.
Más nagy londoni házak sem zárják ki azonban Görögország távozását az euróövezetből.
A Grexit-forgatókönyv
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzői 2015-re szóló globális előrejelzésükben döntő jelentőségűnek nevezték az idei évet az euróövezet szempontjából, mivel szerintük ez lehet az az év, amikor "legalább egy" tagállam elhagyja a valutauniót.
A ház szakértői elismerik, hogy ezt már korábban is jósolták. Véleményük szerint azonban az előre hozott görögországi választások, és az a tény, hogy közvélemény-kutatásokat a Sziriza párt vezeti, megnöveli a "Grexit-forgatókönyv" idei megvalósulásának esélyét.
A "Greece" (Görögország) és az "exit" szavakból összegyúrt műszó a görög adósságválság mélypontján honosodott meg a londoni elemzői szakzsargonban. Akkoriban a City elemzői közössége gyakorlatilag fenntarthatatlannak ítélte Görögország euróövezeti tagságát, és egyöntetűen azt jósolta, hogy Görögország hamarosan távozik a valutaunióból.
Ez a lehetőség hosszabb idő óta most először merült fel ismét elképzelhető forgatókönyvként egyszerre több londoni befektetési és elemzőcég prognózisaiban.
Mit léphetnek Draghiék?
A CEBR előrejelzése szerint a Görögország körüli bizonytalanságok ugyanakkor csökkentik annak a valószínűségét, hogy az eurójegybank (EKB) belekezd a piaci szereplők által eddig széles körben és rövid időn belül várt, szuverén euróövezeti kötvényeket is érintő mennyiségi enyhítési ciklusba a deflációs veszély elhárítása és a valutauniós gazdaság élénkítése végett.
Ugyanezt a következtetést más nagy londoni házak is levonták.
Az Eurasia Group politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői szerint a görögországi események valószínűleg csökkentik legalábbis annak az esélyét, hogy az EKB már januári ülésén dönt az állampapírokra is kiterjedő mennyiségi enyhítés elkezdéséről. A ház londoni elemzői szerint a valutauniós jegybank úgy is dönthet, hogy kivárja az előre hozott görög választások eredményét, és azt, hogy milyen következményekkel jár, ha a Sziriza győz.
„A párbeszéd és a diplomácia a helyes út” – mondja Grönland miniszterelnöke, de ragaszkodik ahhoz, hogy Grönland „nem eladó”, és nem akar az USA része lenni. 
