Egyre több szakértő valószínűsíti Görögország kilépését az euróövezetből, és a drachma harmadszori visszatérését várják, néhányan még látnak kiutat, közös összefogással menthetőnek látják a helyzetet.
Eddig nem volt példa arra, hogy egy ország kilépett volna az euróövezetből. Az euró bevezetéskor mindenki csatlakozni akart a valutaövezethez, senki nem tervezte a kilépést, így nem teremtették meg a kilépés jogi hátterét. Görögország ezért jogi akadályokkal is szemben találta magát, amikor a kilépés gondolata felmerült. Ha a görögök távoznak, akkor akár egy kilépési hullám is elindulhat, mely az európai bankrendszert komoly kihívás elé állítaná.
Mégis van precedens?
Érdekes párhuzamot von az eurozóna esetleges felbomlása és a rubelövezet valós felbomlása között a Bloomberg hírügynökség összeállítása. A rendszerváltás után 1992-ben 12 volt szovjet tagállam rubelre épülő valutauniót hozott létre. Mindössze két évig tartott az együttműködés: gazdasági nehézségek, az egekbe szökő deficit és az ezek miatt bekövetkező hiperinfláció a valutaövezet felbomlásához vezetett.
Ma Fehéroroszország az egyetlen, aki Oroszországon kívül még rubelben denominált állampapírokat bocsát ki, a többi tagország mind saját valutával rendelkezik. Az önálló nemzeti valuták ellenére még mindig szoros gazdasági kapcsolatban állnak egymással. Ukrajna legnagyobb külkereskedelmi partnere továbbra is Oroszország, az első negyedévben az összes ukrán export 28 százaléka és az összes import 38 százaléka az oroszokhoz köthető.
Egy ilyen felbomlás a hatással van az emberek életére, a jövedelmek csökkenéséhez és inflációhoz vezet - mondta a Bloombergnek Harold James, a Princeton Egyetem professzora. A Görög Nemzeti Bank elemzői is hasonló következtetésre jutottak: ha visszatérnek a drachmára, akkor az egy főre jutó jövedelem 55 százalékkal csökkenne, az új fizetőeszköz egy csapásra 65 százalékot veszítene értékéből, a gazdaság teljesítménye 22 százalékkal visszaesne, és tovább növekedne a munkanélküliség, ami már így is rekordszinten van.
Hová tűnt a kezdeti cél?
A Szovjetuniót az első, az EU-t a második világháború után hozták létre, de a szovjeteknek legalább a nyelvük közös volt. Az alapító generáció már nincs porondon, így elhomályosult az eredeti cél, azaz az egyre szorosabb integráció elérése - mondta Ivan Krastev bolgár szakértő a Bloombergnek. Mark Mazower a Columbia Egyetem professzora szerint Görögország kilépési szándéka az euróövezetből szembe megy a Római Szerződés 1957-es alapító okiratának egyik célkitűzésével: egy egyre szorosabb együttműködés megteremtése.
Ivan Krastev hozzátette: nem valószínű hogy az Európai Unió felbomlana a perifériákon jelentkező problémák miatt. Figyelmünket a inkább Európa magterületeire kell fókuszálni. Ha az euró megbukik, az Európai Unió is összeomlik - mondta Angela Merkel még novemberben egy interjúban. Azonban a szovjet példa alapján elmondható, hogy a valutaövezetet is össze kell hogy tartsa valami, ez lehet az összetartozás érzése, az európai polgárok közös valuta iránti igénye. A görög helyzet azt sugallja, hogy ez az igény kihalóban van.
