Az afrikai gazdasági kilátásokról készített, hétfőn közzétett jelentésében a multilaterális fejlesztési pénzintézet rámutatott: Afrika lélekszáma 2050-ben éri el a csúcsot kétmilliárd fővel. Az egyes országok gazdaságainak korszerűsítése létfontosságú ahhoz, hogy versenyképesebbé tegyék a kontinenst és emeljék a helyi lakosok életszínvonalát.
Egyre többen dolgoznának
Már az idén 19 millió fiatal lép be a munkaerőpiacra Afrikának a Szahara alatti részén, további négymillió pedig Észak-Afrikában. A következő 15 évben közel 30 millió pályakezdővel kell számolni, és nekik munkahelyeket kell teremteni. Az egyik megoldás a közalkalmazotti szféra bővítése lehetne, de a költségvetési források túlságosan szűkösek ehhez. Egyiptomban például évente 180 ezer közalkalmazotti állást kellene teremteni, ami azonban lehetetlen.
Az afrikai gazdaságok átalakításához jobban ki kell használni a termelőmunkát végző szektorokat, a feldolgozóipar előmozdításával, a szolgáltatások fejlesztésével, környezetbarát stratégiák fejlesztésével vagy a mezőgazdaság korszerűsítésével - mutattak rá a szerzők, hangsúlyozva, hogy foglalkozni kell a területi egyenlőtlenségekkel, azaz diverzifikálni kell a falusi gazdaságokat és össze kell kötni azokat a városokkal.
Messze nem rózsás a helyzet
Az afrikai országok többségében általános jelenség a szegénység és az egyenlőtlenség, az állami szektor irányítása nem sokat javult. Alapvetően a regionális gazdasági integráció maradt a kulcs Afrika potenciális gazdasági növekedésének felszabadításához, fejlődéséhez és a világgazdaságban való részvételének növeléséhez - mutatott rá a fejlesztési bank, amelynek becslése szerint 2014-ben az afrikai országok átlagos növekedése 3,9 százalékot tett ki.
A világgazdasági válság előtti években az afrikai gazdaságok átlagosan 5-7 százalékkal bővültek. A növekedés mértéke Kelet-, Nyugat és Közép-Afrikában maradt magasabb, Észak- és Dél-Afrikában pedig alacsonyabb. A kőolaj és az egyéb nyersanyagok alacsony ára, a világgazdasági bizonytalanságok, az ebola-járvány következményei, valamint az egyes országokat jellemző belpolitikai instabilitások késleltethetik a visszatérést a válság előtti szintekre.
Becslések szerint idén közel 7 százalékkal 193 milliárd dollárra emelkedik a térségbe áramló tőke értéke. A közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke 73,5 milliárd dollárra növekszik, míg a portfolióberuházások értéke 18,4 milliárd dollárra ugrik a tavalyi 13,5 milliárd dollárról.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 780,33 pontos, 0,56 százalékos csökkenéssel, 137 625,54 ponton zárt pénteken.
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
