Svédország NATO-csatlakozásával csökkenne a katonai konfliktusok kockázata, és ebből adódóan válságokat lehetne megelőzni Észak-Európában
- jelentette ki pénteken Ann Linde svéd külügyminiszter újságírók előtt a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos parlamenti jelentés bemutatásának alkalmából.
A svéd NATO-tagság stabilizáló hatású lenne, és a Balti-tenger körüli országok javát szolgálná
- tette hozzá a külügyminiszter, megjegyezve azt is, meggyőződésük szerint Svédországot nem érné katonai támadás, ha benyújtaná csatlakozási kérelmét.
Ann Linde kiemelte, hogy az Oroszországgal kapcsolatos válság rendszerszintű és hosszadalmas.
Egy esetleges svéd NATO-tagság legfontosabb következménye az lenne, hogy Svédország a szövetség kollektív védelmi ernyője alá kerülne, olyan védelmi garanciákat kapna, amelyek a tagság híján nem lennének elérhetőek
- mondta a svéd miniszter.
Az esetleges NATO-tagság kérdését vizsgáló biztonsági jelentésben megállapították: Svédország sebezhetőbbé válik, ha egyetlen olyan északi ország marad, amely nem tagja az észak-atlanti szövetségnek.
Ugyanakkor annak a kockázata is fennáll, hogy Oroszország megtorló lépést tesz, ha Stockholm beadja csatlakozási kérelmét
- jegyezték meg a parlamenti jelentésben.
Ha Svédország a NATO-csatlakozás mellett dönt, fennáll a veszélye annak, hogy arra Oroszország reagálni fog - mondta Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter is, hozzátéve, hogy ebben az esetben Svédország "készen áll bárminemű ellenválaszra".
A pénteken nyilvánosságra hozott dokumentum nem fogalmaz meg egyértelmű ajánlást a csatlakozás mellett vagy ellen, de várhatóan az abban rögzített érveket veszik majd alapul a döntés meghozatalakor.
A kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt vasárnap ismerteti álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az ország beadja-e csatlakozási kérelmét.
A szomszédos Finnországban az államfő és a miniszterelnök csütörtökön bejelentette: támogatják, hogy - a Svédországhoz hasonlóan eddig hagyományosan semleges - Finnország haladéktalanul adja be felvételi kérelmét a NATO-hoz. Erről már hétfőn dönthet a finn parlament.
A finn álláspontban Oroszország február végén Ukrajna ellen elindított háborúja hozott határozott irányváltást.
A finn-svéd NATO-közeledés hátterével ebben a cikkben foglalkoztunk:
A finn-svéd NATO-csatlakozás kérdése szóba került lapcsaládunk rendezvényén, a Klasszis Klubban is, amelynek vendége ezúttal Rácz András Oroszország-szakértő volt. A beszélgetést itt tekinthetik meg:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
