- Az ENSZ Közgyűlése a tagállamok háromnegyedének támogatásával elfogadta az ukrajnai békét sürgető határozatot csütörtökön kétnapos vita után, Oroszország elutasította, India és Kína tartózkodott, ugyanakkor az EU-n belül egyértelműen Moszkva-barát politikát folytató magyar kormány támogatta ezt. Az ukrajnai háború kezdetének első évfordulójára előterjesztett határozatot 141 ország képviselője szavazta meg az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésének zárásaként. A dokumentum felszólítja a konfliktusban érintett feleket és nemzetközi közösséget, hogy törekedjenek a békére, Oroszországot pedig arra, hogy azonnali vonja ki csapatait Ukrajna nemzetközileg elismert területéről. A határozat jogilag nem kötelező erejű.
- Oroszország Ukrajna elleni agressziója sérti az emberiség értékeit és a béke elleni bűncselekménynek számít, amellyel szemben nem lehet és nem szabad tétlennek maradni - írták az Európai Tanács tagjai abban a nyilatkozatban, amelyet az ukrajnai háború tavaly február 24-i kitörésének egyéves évfordulójához igazítva, csütörtökön tettek közzé. Az európai uniós tagországok vezetői nyilatkozatukban aláhúzták: egyetlen országnak sincs joga inváziót indítani a szomszédja ellen, vagy megsérteni annak önállóságát és területi egységét. Azt írták, hogy Oroszország módszeresen választott célpontjául polgári személyeket, városokat döntött romba, és támadást intézett az ukrán identitás ellen. "Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy felelősségre vonjanak mindenkit, aki az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben elkövetett háborús bűncselekményekért és egyéb nagyon súlyos bűncselekményekért felelős" - fogalmaztak a tagországok állam-, illetve kormányfői.
- Volodimir Zelenszkij szerint a katonai helyzet Ukrajna déli részén néhol „elég veszélyes”, míg keleten „nagyon nehéz”. Az ukrán elnök az orosz invázió első évfordulóján, péntek hajnalban videóbeszédében elmondta, hogy a Moszkva-barát erők ismét lőtték a déli Herszon várost, ennek következtében 40 ezer ember maradt fűtés nélkül.
- Ukrajna újabb orosz támadásokra készül a kulcsfontosságú városok ellen, attól tartva, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök így „emlékezik meg” a háromnaposra tervezett háború egyéves évfordulójáról. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz erők fokozták a támadásokat a keleti frontvonal mentén, és az elmúlt 24 órában 90 támadást vertek vissza keleten és északkeleten.
- Egyes amerikai és nyugati tisztviselők közel 200 000 főre teszik (halottra és súlyos sebesültre) Oroszország katonai veszteségét. A harctéri veszteségeket nem lehet függetlenül ellenőrizni, de a fronton harcoló katonák és katonai tisztviselők elismerték, hogy az elmúlt hetekben megugrott a halottak száma. Civilek ezrei haltak meg, az ukrán ügyészek pedig több ezer vádat jelentettek háborús bűnökkel kapcsolatban.
- Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy a szövetség látja annak jeleit, hogy Kína fontolgatja fegyverek szállítását Oroszországnak, és óva intette Pekinget, hogy ilyen lépést tegyen. Stoltenberg szerint a lehetséges kínai segítség a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértésének közvetlen támogatását jelenti, és természetesen (az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként) Kína semmilyen módon nem támogathatja az ENSZ Alapokmánya vagy a nemzetközi jog megsértését. (Forrás: MTI/Guardian)
Az Európai Bizottság 202 millió eurós pénzügyi csomagot különített el a palesztin nép támogatására. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
