Padlón a lakáshitelpiac, és a babaváró sem állt talpra a tavaly decemberi bumm után. A személyi kölcsönök még mennek, pedig a kamatuk továbbra is az egekben van.
Rosszul indult és úgy is folytatódott az év a bankok számára – írja elemzésében a Bank360.hu. Mint fogalmaznak, január után februárban is nettó törlesztők maradtak a háztartások, vagyis több hitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint ennek eredményeként a háztartások hitelállománya a második hónap végére 9862,8 milliárd forintra csökkent, kevesebb volt a hónap végén a fogyasztási hitelek és a lakáshitelek állománya is, mint januárban. Utoljára 2016 elején fordult elő, hogy a lakosság hónapokon át nettó törlesztő volt.
A lakáshitelek iránti kereslet tovább csökkent.
Februárban mindössze 3590 új szerződést kötöttek a hazai hitelintézeteknél, ami a hat éve vezetett statisztika kezdete óta történelmi mélypontnak számít
– hívja fel a figyelmet a portál. Rámutatnak, a szerződéses összeg 42,1 milliárd forint lett, ami több mint hatéves mélypont. 2016 novembere óta viszont, amikor hasonlóan alacsony volt a havi folyósítás, az ingatlanok ára még alacsonyabb volt, egy ugyanolyan ingatlanhoz, ha hitelből szerették volna megvásárolni, kevesebb kölcsön kellett.
Változó kamatozású lakáshitelt mindössze 89-en vettek fel,
a szerződések döntő része fix kamatozású
– emelik ki. Az átlagos lakáshitelkamat februárban kis mértékben csökkent, de még mindig meghaladta a 10 százalékot. A változó kamatozású konstrukcióknál 10,93 százalékos kamat szerepelt a szerződésekben, a fix kamatozásúaknál 8,11-13,68 százalék közötti átlagos rátákat mért az MNB.
A legmagasabb kamatszint az 1-5 éves kamatfixálású kölcsönöknél volt, a szerződések száma is ebben a kategóriában volt a legnagyobb, azonban vélhetően ezek támogatott forinthitelek lehettek, amilyenek például a csok-hitelek. Ezek átlagos ügyleti kamata 15,91 százalékos volt februárban, az ügyfelek azonban ennek valószínűleg csak a töredékét fizették ki az állam által adott kamatkedvezmény miatt.
A szerződések döntő része fix kamatozású volt. Fotó: Pixabay
A fogyasztási hitelpiac ezzel szemben stabil maradt februárban. A személyi kölcsönök szerződéseinek száma valamelyest emelkedett, 16,4 ezer fölött volt a hónapban. Ez 2022-höz képest 6,4 százalékos növekedés. A folyósított összeg viszont kevesebb, mint egy éve, 38,3 milliárd forintra esett vissza.
A személyi kölcsönök átlagos kamata kis mértékben csökkent februárban, 18,59 százalékos lett a januári tetőzést követően. Az átlagos kamaton belül nagy a szórás a bankok között, ezért
a hiteligénylés előtt érdemes összehasonlítani az ajánlatokat, és ez alapján kiválasztani a legmegfelelőbbet
– ajánlja a Bank360.hu. A többi fogyasztási hitelnél is kamatcsökkenést látott az MNB, a gépjárműhitelek, áruhitelek és a folyószámlahitelek kamata is lejjebb ment.
A babaváró támogatás iránti kereslet sem ugrott meg februárra – húzza alá a portál. 1231 család igényelte a babavárót, lényegesen több ugyan, mint januárban, amikor mindössze 716 igénylést nyújtottak be, de ez így is messze elmarad a korábbi hónapoktól, amikor átlagosan 4-5 ezer igénylés befutott a bankokhoz. A szerződéses összeg is ennek megfelelően alacsony maradt, alig érte el a 12 milliárd forintot – emelik ki.
Úgy vélik, a visszafogott érdeklődés hátterében állhat az előrehozott kereslet is. Tavaly év végén egészen a két ünnep közöttig nem lehetett biztosan tudni, hogy az idén megmarad-e ez a támogatott hitel, emiatt sokan decemberben felvették a babavárót, amit az akkori kiugró számok is igazolnak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Tizenöt év alatt a moszkvai beruházások megnégyszereződtek, a város ipari zónájának területe 10 millióról 13 millió négyzetméterre nőtt, és ezt a számot a következő öt évben megduplázni tervezik.
Nyílik az olló a dolgozók bére és a nyugdíjak között, ezen a 13. havi és a 14. havi nyugdíj bevezetése sem változtat. A nyugdíjak egyre alacsonyabbak a bérekhez képest.
Digitális cenzúra a válság közepén.
