Ed Miliband, aki a Munkáspárt választási programjáról beszélt a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában, kijelentette: a párt az energiaszolgáltatókat ellenőrző felügyeleti hatóságot (Ofgem) felruházná a kiskereskedelmi közműdíj-csökkentés kikényszerítésének jogával, ha a szolgáltató cégek nem érvényesítik a nagybani beszerzési költségek csökkenését a lakossági díjszabásokban.
Hozzátette: a Labour kezdeményezi, hogy a parlament gyorsított eljárásban, még a májusi választások előtt vitassa meg e törvénytervezetet. Miliband szerint ezt az indokolja, hogy például a földgáz nagybani beszerzési ára az elmúlt egy évben 20 százalékkal csökkent, ám ez nem jelent meg a brit lakossági földgázárakban.
Indokolatlan árak
Az Ofgemnek jelenleg nincs közvetlen beleszólása az energiaszolgáltatók árképzésébe, legfeljebb annyit tehet, hogy szóvá teszi, ha úgy ítéli meg, hogy a szolgáltató cégek indokolatlanul magas díjakat számláznak a lakossági fogyasztóknak.
Miliband a vasárnapi BBC-műsorban megerősítette, hogy ha a Munkáspárt a májusi választások után kormányra kerül, elrendelné a lakossági közműdíjak befagyasztását 2017-ig, annak érdekében, hogy "az árak csak lefelé mehessenek, felfelé nem".
A Labour vezetője és miniszterelnök-jelöltje ezt a tervet már tavaly bejelentette. A kezdeményezés alapján ha a párt megnyeri a májusi parlamenti választásokat, legalább 20 hónapra befagyasztja a kiskereskedelmi áram- és gázárakat, a hat legnagyobb magántulajdonú brit energiaszolgáltató vállalat nagykereskedelmi és lakossági szolgáltatói üzletágát szétválasztja, és tevékenységük ellenőrzésére a jelenleginél erőteljesebb felügyeleti hatóságot hoz létre.
Miliband annak idején azzal a véleményével indokolta ezt a tervet, hogy az energiaszolgáltató cégek "túl hosszú ideje" számláznak az indokoltnál többet a felhasználóknak, és ezt azért tehetik, mert "a piac nem működik".
A bankszektorhoz is hozzányúlnának
A Munkáspárt választási programjában szerepel az is, hogy a brit bankszektor legnagyobb cégeit fiókhálózataik törvényileg előírt áramvonalasításával kötelezné piaci súlyuk csökkentésére.
Miliband ugyancsak tavaly bejelentett tervei alapján ha a Munkáspárt májusban kormányt alakíthat, utasítaná a brit verseny- és piacfelügyeleti bizottságot annak meghatározására, hogy egy-egy adott bank legfeljebb mekkora piaci részesedést tarthat meg.
A brit piacon tevékenykedő öt legnagyobb bank - az HSBC, a Barclays, a Royal Bank of Scotland (RBS), a Santander és a Lloyds-csoport - a lakossági és a kisvállalati szolgáltatások 85 százalékát nyújtja. Ezért a Munkáspárt, ha kormányra kerül, nem engedné, hogy e bankok tovább növeljék piaci részesedésüket, sőt törvénnyel teremtene helyet a piacon új kisbankok számára - mondta annak idején a Labour vezetője.
Ez a „gig economy.” 
