Közszolgáltatások: a profit bűn?

A kormánytöbbség elkötelezett annak megvalósítása mellett, hogy a közszolgáltatások ne profitorientált tevékenységek legyenek - jelentette ki a rezsicsökkentés kérdéséről szólva Rogán Antal. A magyar családok teljesen kiszolgáltatottak a közműcégeknek, ezért a kabinetnek határozottan a fogyasztók oldalára kell állnia, és kimondania: ezek a tevékenységek nem profitorientáltak - indokolta, azzal folytatva, hogy ezért alaposan átvizsgálják az árakat, és ha úgy látják, profitot termelnek az érintett vállalatok, akkor az árcsökkentés mellett döntenek. Ennek jegyében - a már elrendelt gáz-, villany- és távhőárcsökkentésen túl - vizsgálják a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjak lehetséges csökkentését is. Bár ezen a területen vannak pozitív vonások is, hiszen tavaly és tavalyelőtt több önkormányzati szolgáltató csökkentette a szemétszállítás díjait - tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy az érintett cégek többsége magánvállalkozás, amely haszonra törekszik, azt felelte: ezekben a cégekben sok esetben olyan nyugat-európai közszolgáltatók vásároltak tulajdonrészt, amelyek "otthon sokkal óvatosabban viselkednek, Magyarországon viszont egészen másképp". A magyar kormánynak pedig a magyar családok érdekét kell képviselnie, nem pedig másokét - jegyezte meg.

Energiacégek, ez még semmi!

A frakcióvezető bejelentette: a képviselőcsoport februári gyulai ülésén várható döntés egy olyan fogyasztóvédelmi törvényjavaslat-csomagról, amely a mostaninál jóval szigorúbb eljárásokra kötelezi az energiaszolgáltatókat. Ezek a szigorú fogyasztóvédelmi előírások erőteljesebben fogják védeni a családok érdekeit a szolgáltatókkal szemben - ígérte, hozzátéve, hogy az indítvány két-három héten belül elkészül, és februárban már be is terjesztik a parlamentnek (a parlamenti munka február 11-én indul újra - a szerk.).

"Az egyik legfüggetlenebb az MNB"

A márciusban elnököt váltó Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövőjét firtató kérdésre válaszolva a politikus először leszögezte: a magyar jegybank ma az egyik legfüggetlenebb Európában. Ez annak is köszönhető - magyarázta -, hogy az Európai Unió korábban olyan követeléseket támasztott a magyar kormánnyal szemben, amelyeket a legtöbb tagállamától nem vár el. Ezek között említette a kormány képviselőjének távolmaradását a monetáris tanács ülésétől (ez a korábbi kormányok alatt is gyakorlat volt amúgy - a szerk.) - noha ez az európai országok többségében éppen fordítva van -, továbbá azt, hogy a kabinet nem véleményezheti a monetáris politikát.

Simor András nem lesz jegybankelnök

A kormányoldalnak a márciusi jegybankelnökváltás után sem áll szándékában kommentálni, mit tesz az MNB vezetése, és "betartjuk azt az ígéretet is, hogy ha nem hívják, akkor a kormány képviselője nem megy el a monetáris tanács ülésére". Talán nem számít a függetlenség megsértésének, ha az új jegybanki vezetés csak annyira működik együtt a magyar kormánnyal, amennyire az Európai Központi Bank is segíti az eurózóna tagállamait, hogy közösen győzzék le az európai gazdasági és pénzügyi válságot. "Ez talán nem egy teljesíthetetlen, maximalista elvárás" - jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy a jegybankelnök jelölésének jogával rendelkező Orbán Viktortól kapott-e már esetleg valamilyen tájékoztatást a lehetséges jelöltről, azt válaszolta: "a miniszterelnök joga, hogy javaslatot tegyen a jegybank elnökére és alelnökeire. Ha ezt meg kívánja előtte osztani, akkor örülök neki, de nem kötelessége. Meglepődnék, ha Simor Andrást jelölné, és ezzel nem is tudnék egyet érteni". "Személyekre vonatkozó ötleteléseket nem kívánok kommentálni se pro, se kontra" - válaszolta arra, hogy azon is meglepődne-e, ha a kormányfő nemzetgazdasági miniszterét, Matolcsy Györgyöt jelölné az MNB-elnöki posztra.

"Megvehetik" a bankadó csökkentését a bankok?

A Népszabadság azon értesülésével összefüggésben, amely szerint a kormány készen áll rá, hogy konszolidálja a kapcsolatokat a bankszektorral - és ez várhatóan tavasszal, Simor András jegybankelnök távozása körül konkrét lépésekben is megmutatkozhat - Rogán Antal nyomatékosította: az alapállás az, hogy a kormány a családokat akarja megvédeni. Ezt tette akkor is, amikor fellépett az egyoldalú szerződésmódosítások ellen, és ezt tette a devizahitelesek megsegítésénél is. Ettől függetlenül viszont még lehetne együttműködési alapot teremteni, ha a bankok úgy döntenének, hogy a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nyújtott kölcsönökön keresztül bővítik a hitelportfóliójukat - mutatott rá, jelezve: ebben az esetben "mi is mérlegelhetnénk azt, hogy engedünk a bankadóból annál, aki tényleg növeli a kkv-k körében a hitelkihelyezést". Hozzátette ugyanakkor, eddig nem tapasztalta, hogy a pénzintézetek élni kívántak volna ezzel, pedig az első lépést tőlük várja a kormányoldal.