Az egységek Szíriába küldése az Irakban már bevált mintát követi: a jól felszerelt, jól képzett amerikai erők nem a fronton harcolnak, hanem kiképzik, irányítják, segítik a harcoló erőket, és persze hatékony tüzérségi-, és légitámogatást nyújtanak. Rakkánál a harcokat a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) és a Szíriai Arab Koalíció nevű szervezetek vívják, akik a szíriai ellenzék Amerika-barát részei, és az amerikaiak ugyanúgy szervezik meg belőlük a harcoló koalíciót, mint Irakban a kormányhadseregből, a kurd haderőből és a síita milíciákból.
A feladat
Az SDF részét képezi a szíriai kurdok szervezete, az YPG milícia, amely eddig a legfőbb és legstabilabb partnere volt Amerikának az Iszlám Állam elleni harcban Szíriában. November óta aktívan részt vesz a Rakka bekerítését célzó hadműveletben, és a héten sikerült is elvágniuk a városból kivezető utolsó főbb útvonalat. A harcoló koalíció szóvivője, az amerikai légierő ezredese, John Dorrian a Reutersnek elmondta, hogy a város bekerítése pár héten belül befejeződik, és akkor indulhat a tényleges ostrom.
A most érkezett erők, melyek 155 milliméteres tüzérségi lövegekkel vannak felszerelve, ebben fognak részt venni, de az ezredes szerint már most is nagyon intenzív légi-, és tüzérségi csapások készítik elő a bevonulást. Az egység egy kisebb része Manbidzs városánál fog szolgálatot teljesíteni, ahol inkább békefenntartói szerepet töltenek be: vigyáznak, hogy a török erők ne kerüljenek összetűzésbe az amerikaiak többi szövetségesével, elsősorban a kurdokkal.
Török részvétel
Törökország saját magára nézve veszélyesnek tekinti az YPG-t, és attól félve, hogy a megerősödő kurdok túl nagy szerephez jutnak majd Szíria északi részén, nyomást gyakorol Washingtonra, hogy részt vehessen a Rakka felszabadítását célzó hadműveletben. Dorrian szerint folyamatosan egyeztetnek a törökök bevonásáról mind katonai, mind diplomáciai szinten. Azt állítja, hogy mindig is nyitottak voltak a török részvételre Rakka ostrománál, de ezt megfelelően meg kell szervezni, amivel vélhetően arra utal, hogy problémákat vethet fel a kurdok és törökök egyidejű részvétele.
Moszul
Mindeközben az iraki Moszul elfoglalása jól halad, az iraki terrorellenes szervezet vezetője szerint egy hónapon belül teljesen beveszik a várost. Szinte minden nap elfoglalnak egy újabb negyedet az ostromló erők, és most a moszuli múzeumnál folyik a harc, ahol 2015-ben a dzsihádisták lefilmezték, ahogy barbár módon összetörik a szobrokat. Az iraki erők egyúttal a 60 km-re nyugatra fekvő Tal Afar városába vezető útvonalat is elvágták, így a védők teljesen beszorultak az általuk még tartott városrészekbe.
A város így rövidesen felszabadul, az Iszlám Állam iraki uralmának vége. Rakka elfoglalásával fő szíriai bázisuk is megszűnik, a vidéki területeket már nem lesz nehéz tőlük visszaszerezni. Ez lesz Donald Trump első komoly katonai sikere (hacsak közben rajta nem üt Észak-Koreán), noha a hadjáratot még Obama szervezte és indította meg. A dzsihádisták állama tehát megszűnik, de terrorszervezetként még sok kellemetlenséget okozhatnak, amit az is mutat, hogy szerdán bombát robbantottak Tikrit városa mellett egy esküvőn, 20 ember halálát okozva.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 74,04 pontos, 0,07 százalékos csökkenéssel 101 306,73 ponton zárt hétfőn. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
