A parlament ülése reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd elsőként az adózást érintő törvénymódosításokról tartanak általános vitát, összesen 4 óra 20 perces időkerettel. A képviselők ezután a kormány pénzügyi tranzakciós illetékről, valamint a biztosítási adóról szóló javaslatait kezdhetik értékelni, mindkét esetben az általános vita megkezdésére kerül sor, vagyis a kormány expozéja és a frakciók vezérszónokainak állásfoglalása hangozhat el.
| A kormány tovább egyeztet a banki és biztosítás szektor képviselőivel, hiszen az úja adók bejelentése előtt nem történt konzultáció az érintettekkel. Az eddigi megbeszéléseket az NGM oldaláról Nátrán Roland, helyettes államtitkár vezette. A Napi Gazdaság információja szerint ugyanakkor Nátrán távozhat a posztjáról, mert Matolcsy a "frissen államosított" Eximbank élére szánja őt. A tárgyalásokat így a közpénzügyekért felelős államtitkár, Pleschinger Gyula, és az adóügyekért felelős helyettes államtitkár, Balog Ádám viheti tovább. |
A kabinet május 9-ei ülésén fogadta el a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő új adóintézkedéseket, így a távközlési adót (ezt már megszavazta a parlament), a pénzügyi tranzakciós illetéket és az egységes biztosítási adót, továbbá az energiaellátók jövedelemadójának 11 százalékra emelését, és az adó fizetésére kötelezettek körének bővítését. A tervek szerint az elfogadott intézkedésekkel az államháztartás hiánya a következő években 3 százalék alatt marad.
A tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak kell megfizetnie havonta, egyebek mellett az átutalások, a beszedések, a készpénz be-, és kifizetések, a készpénzátutalások és a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. A kormány javaslata alapján nem kell azonban illetéket fizetniük az állampolgároknak az egy bankban vezetett saját, eltérő számlái közötti pénzmozgás, valamint az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési műveletek után. Változás a második Széll Kálmán-tervben leírtakhoz képest, hogy a kormány már nem számol értékhatárral, ami inkább arra sarkallhatja a nagyobb pénzmozgásokat lebonyolító cégeket, hogy kibújjanak a fizetési kötelezettség alól.
|
| A képviselők egymással, a kormány az érintettekkel vitatkozhat tovább |
Érdekes, hogy a tranzakciós- illetve a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatokhoz eddig egyetlen módosító indítvány sem érkezett. A parlamenti vita ráadásul úgy zajlik majd le, hogy a kormány még tovább egyeztet az érintett szektorok képviselőivel, a Bankszövetség múlt héten jelölt ki erre a feladatra egy négyfős delegációt.
A tranzakciós illeték bevezetésétől a kormányzat 130 milliárd forint bevételre számít jövőre. A biztosítási szférában jelenleg érvényes szektorális, baleseti és tűzvédelmi adót kiváltó biztosítási adóból a várakozások szerint plusz 15 milliárd forint éves bevétel lesz.
A második ülésnap végén a termékek piacfelügyeletéről szóló javaslathoz szólhatnak a képviselők. A kormány ebben azt kezdeményezi, hogy továbbra is elsősorban a gyártó legyen köteles gondoskodni a termék biztonságáról, ugyanakkor az importőr és a forgalmazó se hozhasson forgalomba a használóra veszélyt jelentő árut.
A parlament háromnapos ülést tart a héten, így csütörtökön a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő törvények módosításáról szavazhat a Ház.
Kezdődik a védelmi miniszterek tanácskozása. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
