Mindegy, hogy hívják
Kovács László egykori adóügyi EU-biztos szerint a kormány a szavakkal játszva akarja kicselezni Brüsszelt. Míg korábban ugyanis arról volt szó, hogy tranzakciós adót vezetnek be, Matolcsy György az adóváltozások bejelentésekor már tranzakciós illetékről beszélt. A Népszavának nyilatkozó egykori biztos szerint ez azért nem mindegy, mert így Brüsszel nem indíthat vizsgálatot. Kovács szerint ugyanis az EU tagállamaiban egy forgalmi típusú adó lehet, és emiatt a tranzakciós adó az EU áfa-irányelvével ellentétes is lehet.
Ezzel az érveléssel azonban van egy kis gond. Az Európai Bizottság (EB) maga is régóta kutatja azokat a módokat, ahogyan a pénzügyi műveleteket megadóztathatnák a tagállamok, ráadásul úgy, hogy azok ne ütközzenek a főbb irányelvekbe. A tranzakciókra eddig nem rakódott forgalmi típusú adó - nehezen elképzelhető, hogy ebbe Brüsszel beleköt, hiszen a magyar jogalkotási folyamat ebből a szempontból illeszkedik az európai elképzelések közé. És bár az EB eredeti célja az adóval a spekuláció visszaszorítása volt, valószínűleg nem bánja majd, ha az ebből befolyt pénzekkel sikerül a célszint alatt tartani a magyar államháztartási deficitet - miközben a mediterrán államok sorra a fiskális szigor ellen emelnek szót.
Az elnevezés az eddigi tapasztalatok alapján pedig oly mindegy Brüsszelnek, ha vizsgálat lefolytatásáról van szó, az irányelveket szimpla szójátékkel nem lehet megkerülni. Az adó és illeték közötti különbségnek persze van jelentősége, az illetékért cserébe annak alanya ugyanis valamilyen konkrét állami szolgáltatást vehet igénybe. Nagy kérdés, hogy mit ad majd az állam szolgáltatásként a bankoknak (talán azt, hogy a hitelezési aktivitásért cserébe csökkenhetnek a terhek).
Hogy fogjuk így meg a "spekulánsokat"?
Térjünk vissza a spekulánsok elleni küzdelemhez: hogyan fog erre az európai "igényre" rímelni magyar tranzakciós illeték? A miniszterelnök mai rádióinterjújában megerősítette, hogy a plusz teher a "spekulánsok és svihákok ellen" van, az "embereknek viszont előnyös". A Széll Kálmán Terv 2.0 munkaanyagában a banki tranzakciós adónál még szerepelt egy 30 ezer forintos értékhatár: "a 2013. évi költségvetési hiánycél eléréséhez elégséges 130 milliárd forint bevétel ebből az adónemből, amelyet 0,1%-os adómértékkel és 30 ezer forintos értékhatár mellett látunk elérhetőnek". Csakhogy erről Matolcsy György már nem beszélt és Orbán Viktor reggeli nyilatkozata után sejthető volt, hogy az értékplafon végül kikerül az elképzelések közül. A Nemzetgazdasági Minisztérium kérdésünkre megerősítette, nem lesz értékhatára az adónak.
Az eredeti elképzelés szerint tehát a havi 30 millió forint feletti utalás után is 30 ezer forintot kellett volna fizetni, így viszont azok a cégek, akiknek a forgalma ezt meghaladja, ennél többet is fizethetnek majd. A "spekulánsokra" azonban nem éppen az a jellemző, hogy ilyenkor belenyugszanak az új törvényi keretekbe, a globális pénzügyi világban ma már könnyen kikerülhetők az ilyen plusz terhek. Például egy 30 milliárdos forgalom mellett működő alapkezelő könnyedén megoldhatja, hogy ne kellejen adót fizetnie - 3 millió forint csak emiatt már jelentős tétel, míg a 30 ezer forint a nagyobb pénzeket mozgató cégeknek és pénzügyi vállalkozásoknak nem olyan nagy teher, hogy ne nyelnék le. Az értékplafon kihúzása tehát könnyen kontraproduktívvá teheti a spekulánsok elleni küzdelmet - ráadásul kérdéses lehet, így befolyik-e a remélt 130 milliárd.
A kormány még egyeztet a tranzakciós illetékről a bankszektor szereplőivel, annak végleges formáját még nem fogadták el.
Plafon nélkül: ellentétes hatást válthat ki a spekulánsok megsarcolása
Egy apró módosítással a megsarcolni kívánt "spekulánsok" könnyedén új utak után nézhetnek, hogy ne kelljen majd befizetniük a tranzakciós illetéket. A Széll Kálmán Terv 2.0 munkaanyagában ugyanis még az szerepelt, az adónak lesz értékhatára, az NGM kérdésünkre megerősítette: ezzel már nem számolnak. Brüsszel valószínűleg békén hagy minket.
Egyre többször használnak készpénzt az áruházak pénztárainál az emberek. 
