Hirdetés
Hirdetés

Plafon nélkül: ellentétes hatást válthat ki a spekulánsok megsarcolása

Zsiborás Gergő, 2012. május 11., 13:12

Egy apró módosítással a megsarcolni kívánt "spekulánsok" könnyedén új utak után nézhetnek, hogy ne kelljen majd befizetniük a tranzakciós illetéket. A Széll Kálmán Terv 2.0 munkaanyagában ugyanis még az szerepelt, az adónak lesz értékhatára, az NGM kérdésünkre megerősítette: ezzel már nem számolnak. Brüsszel valószínűleg békén hagy minket.

Hirdetés

Mindegy, hogy hívják

Kovács László egykori adóügyi EU-biztos szerint a kormány a szavakkal játszva akarja kicselezni Brüsszelt. Míg korábban ugyanis arról volt szó, hogy tranzakciós adót vezetnek be, Matolcsy György az adóváltozások bejelentésekor már tranzakciós illetékről beszélt. A Népszavának nyilatkozó egykori biztos szerint ez azért nem mindegy, mert így Brüsszel nem indíthat vizsgálatot. Kovács szerint ugyanis az EU tagállamaiban egy forgalmi típusú adó lehet, és emiatt a tranzakciós adó az EU áfa-irányelvével ellentétes is lehet.

Ezzel az érveléssel azonban van egy kis gond. Az Európai Bizottság (EB) maga is régóta kutatja azokat a módokat, ahogyan a pénzügyi műveleteket megadóztathatnák a tagállamok, ráadásul úgy, hogy azok ne ütközzenek a főbb irányelvekbe. A tranzakciókra eddig nem rakódott forgalmi típusú adó - nehezen elképzelhető, hogy ebbe Brüsszel beleköt, hiszen a magyar jogalkotási folyamat ebből a szempontból illeszkedik az európai elképzelések közé. És bár az EB eredeti célja az adóval a spekuláció visszaszorítása volt, valószínűleg nem bánja majd, ha az ebből befolyt pénzekkel sikerül a célszint alatt tartani a magyar államháztartási deficitet - miközben a mediterrán államok sorra a fiskális szigor ellen emelnek szót.

Az elnevezés az eddigi tapasztalatok alapján pedig oly mindegy Brüsszelnek, ha vizsgálat lefolytatásáról van szó, az irányelveket szimpla szójátékkel nem lehet megkerülni. Az adó és illeték közötti különbségnek persze van jelentősége, az illetékért cserébe annak alanya ugyanis valamilyen konkrét állami szolgáltatást vehet igénybe. Nagy kérdés, hogy mit ad majd az állam szolgáltatásként a bankoknak (talán azt, hogy a hitelezési aktivitásért cserébe csökkenhetnek a terhek).

Hogy fogjuk így meg a "spekulánsokat"?

Térjünk vissza a spekulánsok elleni küzdelemhez: hogyan fog erre az európai "igényre" rímelni magyar tranzakciós illeték? A miniszterelnök mai rádióinterjújában megerősítette, hogy a plusz teher a "spekulánsok és svihákok ellen" van, az "embereknek viszont előnyös". A Széll Kálmán Terv 2.0 munkaanyagában a banki tranzakciós adónál még szerepelt egy 30 ezer forintos értékhatár: "a 2013. évi költségvetési hiánycél eléréséhez elégséges 130 milliárd forint bevétel ebből az adónemből, amelyet 0,1%-os adómértékkel és 30 ezer forintos értékhatár mellett látunk elérhetőnek". Csakhogy erről Matolcsy György már nem beszélt és Orbán Viktor reggeli nyilatkozata után sejthető volt, hogy az értékplafon végül kikerül az elképzelések közül. A Nemzetgazdasági Minisztérium kérdésünkre megerősítette, nem lesz értékhatára az adónak. 

Az eredeti elképzelés szerint tehát a havi 30 millió forint feletti utalás után is 30 ezer forintot kellett volna fizetni, így viszont azok a cégek, akiknek a forgalma ezt meghaladja, ennél többet is fizethetnek majd. A "spekulánsokra" azonban nem éppen az a jellemző, hogy ilyenkor belenyugszanak az új törvényi keretekbe, a globális pénzügyi világban ma már könnyen kikerülhetők az ilyen plusz terhek. Például egy 30 milliárdos forgalom mellett működő alapkezelő könnyedén megoldhatja, hogy ne kellejen adót fizetnie - 3 millió forint csak emiatt már jelentős tétel, míg a 30 ezer forint a nagyobb pénzeket mozgató cégeknek és pénzügyi vállalkozásoknak nem olyan nagy teher, hogy ne nyelnék le. Az értékplafon kihúzása tehát könnyen kontraproduktívvá teheti a spekulánsok elleni küzdelmet - ráadásul kérdéses lehet, így befolyik-e a remélt 130 milliárd.

A kormány még egyeztet a tranzakciós illetékről a bankszektor szereplőivel, annak végleges formáját még nem fogadták el.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Stratégiát vált az Aldi? Furcsa üzlethelyiséget nyitott

Stratégiát vált az Aldi? Furcsa üzlethelyiséget nyitott

Bár az Aldi-üzletek általában majdnem egyformák, most mégis nyitottak egy, a többitől alaposan eltérő egységet. Stratégiaváltásról állítólag nincsen szó, mégis lehetséges, hogy újabbak követik. Jöhetnek a mini-Aldik? Németországban megeshet, Magyarországon pedig eddig is jelentős rugalmasságról tettek tanúbizonyságot.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Ajánlatunk

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX38240.09-1.05%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • február 19
    február 20
    MOL - 2017 Q4
    KSH: Keresetek - 2017. január–december
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    ZEW index - február
    ZEW index - február
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - február
    {{US}} Walmart Stores - 2018 Q4
    február 21
    Magyar Telekom - 2017 Q4
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének január végi helyzetéről
    ÁKK: 2025/B államkötvény csereaukció, 2020/B - 20 mrdFt; 2026/D államkötvény csereaukció, 2020/B - 20 mrdFt
    Feldolgozóipari BMI - február
    Szolgáltóipari BMI - február
    Feldolgozóipari BMI - február
    Szolgáltóipari BMI - február
    OMV - 2017 Q4
    Munkanélküli segélykérelmek számának változása - január
    Fed jegyzőkönyv
    február 22
    KSH: Kiskereskedelem - 2017. december
    GDP (év/év, előzetes) - Q4
    IFO üzleti hangulatindex - február
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    február 23
    KSH: Lakásépítések, építési engedélyek - 2017. I–IV. negyedév

    GDP (év/év, munkanaphatással igazított) - Q4
    Fogyasztói árindex (végleges) - január

Szavazás

Ön fektetne pénzt bitcoinba vagy más kriptodevizába?