Erről Wéber Balázs külpolitikai újságíró, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője beszélt A 7Híre című podcastban.
Iráni háború: fájhat Trump feje
Mint mondta, az amerikai elnök a Netanjahu-kormány erőteljes nyomására döntött úgy (erről a New York Times is írt anno), hogy Izraellel közösen február 28-án háborút indít Irán ellen. Arra számítottak, hogy relatív gyorsan katonai győzelmet aratnak majd az iráni rezsimmel szemben.
Ezek a várakozások azonban – tette hozzá kollégánk – nem igazolódtak be. Egyrészt azért nem, mert az iráni társadalom nem lázadt fel az iszlamista hatalom ellen, hanem a külföldi támadás láttán inkább összezárt. Másrészt Irán, bár jelentős károkat szenvedett, katonailag lényegesen ütőképesebbnek bizonyult a vártnál (és komoly károkat okozott a térségbeli amerikai bázisokban, valamint számos alkalommal halálos csapásokra volt képes Izraellel szemben). Ráadásul a Hormuzi-szoros lezárásával, ami várható volt, jelentős ellátásbeli problémákat okoz a Nyugatnak és Ázsiának.
A háború, amelyben jelenleg törékeny tűzszünet van érvényben, tehát nem a támadó felek várakozásai szerint alakult, és Trump már nem tudja, hogyan faroljon ki belőle.
A hadműveletek igen drágák, napi kétmilliárd dollárba kerülnek Washingtonnak, ráadásul a hazai közvélemény is egyre inkább kritikus szemmel nézi, mivel nem látja benne az amerikai érdeket. Ez pedig még visszaüthet a novemberi időközi kongresszusi választásokon.
Uniós pénzek: ketyeg az óra Brüsszelben
A műsorban, amelyben a vitapartner Kiss Rajmund, az MCC diplomáciai műhelyének vezetője volt, részletesen szó esett az uniós pénzek kérdéséről is.
Wéber Balázs ezzel kapcsolatban kifejtette: az uniós vezetés örült a Tisza Párt győzelmének (és egyben az Orbán-kormány bukásának), és már most látszik, hogy pozitívan áll a jövendőbeli Tisza-kormányhoz. Ez pedig nagyon sokat segíthet abban, hogy sikerrel végződjenek a részben befagyasztott uniós pénzek hazahozataláról szóló tárgyalások.
A brüsszeli jó szándékot jelzi, hogy a Tisza Párt választási győzelme utáni héten rögtön egy uniós küldöttség járt Budapesten a tárgyalások előkészítése céljából. Ezen a héten pedig Magyar Péter személyesen tárgyalt Brüsszelben az uniós pénzek kérdésében. Ezek vége után a leendő miniszterelnök pozitívan nyilatkozott, szerinte május végén megköthetik a politikai megállapodást.
A tét óriási: a Helyreállítási Alapból mintegy 10 milliárd euró jár Magyarországnak, ezt az összeget augusztus 31-ig lehet lehívni. Emellett mintegy 7 milliárd eurónyi kohéziós forrás is be van még fagyasztva.
A határidő tarthatósága mellett nagy kérdés az is – mondta kollégánk –, hogy pontosan milyen feltételekben tud majd megállapodni Brüsszellel a Tisza-kormány (ezek az elvárások elvileg az úgynevezett 27 szupermérföldkőben le vannak fektetve).
Magyar Péter azt kommunikálta a tárgyalások után, hogy a legfontosabb, amit kérnek, az a korrupció elleni fellépés, valamint az, hogy Magyarországon jó gazdaként használják fel az uniós forrásokat.
Ugyanakkor – tette hozzá kollégánk – emellett alighanem elvárás az egyéb jogállamisági problémák orvoslása, minden uniós rendelet és irányelv betartása is. Korábban Brüsszel az elvárások között említette például a magyar menekültügyi szabályozás összhangba hozását az uniós joggal, valamint az LMBTQ-közösség jogainak védelmét. Kérdés, hogy ebben a tekintetben mennyire lesz most szigorú az uniós vezetés.
A teljes vitát a fenti videóban tekintheti meg.
Először nem is gondolták problámásnak 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
