Orbán Viktor az MR1 Kossuth Rádióban arra a felvetésre, hogy elemzők szerint az új adónemekkel csak átnevezik a krízisadókat, és véglegesítik azokat, azt válaszolta: ha ez így van, "akkor ezt tekintsük óriási eredménynek". A kormányfő azt mondta, hogy ha sikerül állandóra változtatni a bankok, a pénztőke és a multinacionális cégek átmeneti bevonását a méltányos közteherviselésbe, "az nagy siker Magyarország szempontjából…ha egyszer sikerült bevonni a bankokat és a multikat a közteherviselésbe, akkor miért ne sikerülne a következő időszakban is?" - tette fel a kérdést az új adónemek ügyfelekre való áthárítását firtató felvetésre válaszul.
A pénzügyi tranzakciós adóról a miniszterelnök úgy fogalmazott: azok a pénzügyi spekulánsok, "nagyban játszó svihákok", akik milliókat, milliárdokat utalnak, sokkal többet fognak fizetni az átlagembernél. Ez a rendszer az embereknek előnyös, "a spekulánsok számára hátrányos" - fogalmazott, hozzáfűzve azt is, hogy ha nagyobb bevétel folyik be a tranzakciós adóból, mint arra most számítanak, akkor azt mindenképpen a munkát terhelő járulékok vagy a személyi jövedelemadó csökkentésére kell fordítani. Ugyan létezik az a lehetőség - folytatta -, hogy a pénzátutalásokat más országokon keresztül fogják majd bonyolítani, ám mivel Magyarország az első, amely bevezeti ezt az adónemet, "nincs példa előttünk, amelyből tudnánk tanulni". Volt egy balul elsült kísérlet - emlékeztetett - az 1990-es évek közepén Svédországban, de az nem olyan volt, mint a mostani magyar javaslat. "Igyekeztünk annak a hibáit eleve elkerülni" - jegyezte meg.
Az európai gazdaságpolitikáról és a múlt heti választási eredményekről - elsősorban a franciáról és a görögről - szólva Orbán Viktor azt mondta: Európa ráébredt arra, hogy hitelből és adósságból nem lehet hosszabb távon kiszámítható életet adni az embereknek. Ezért az adósságleszorítás politikáján nem lehet változtatni, különben "nagy baj lesz" - figyelmeztetett, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az adósság elleni küzdelmet "nem lehet olyan fafejű módon folytatni, mint ahogyan nagyon sokan ezt képzelték és tették az elmúlt két esztendőben". Magyarországnak sem javasolna olyan gazdaságpolitikát, amelynek eredményeképpen nőne az államadósság. A kormányfő kitért arra is, hogy Magyarország - a gyorsabb gazdasági növekedés megvalósulása érdekében - javasolni fogja például, hogy gyorsabb legyen az európai uniós pénzek felhasználása, és azt, hogy növeljék a mezőgazdaság és az élelmiszeripar támogatását. Mindezt azért - magyarázta -, mert a magyar kabinet úgy érzi, "mintha most friss levegő áramlott volna a szobába", és most lehet nagyobb léptékű változást elérni az európai politikában.
Orbán Viktor szerint, ahogyan azt Görögország példája is mutatja, az a gyakorlat megbukott, hogy "nemzetközi erők összefogva - hívják őket bárminek, nemzetközi nagytőkének, IMF-nek, EU-nak - felülírhatják a demokrácia szabályait", ezt ugyanis az emberek nem fogadják el. A világban sok helyen kacérkodnak azzal - folytatta -, hogy ha a nagytőkének nem tetsző módon működnek kabinetek, akkor "leváltjuk őket, és technokrata miniszterelnökök és kormányok jönnek" - ez a politika azonban megbukott. A keleti nyitásról és a nyugati politizálás viszonyáról a miniszterelnök azt mondta: ez "nem vagy-vagy, hanem és".