A schönbrunni nyári palota

Júliusban 75 690 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, 2437 fővel több, mint a júniusi 73 253, pedig már az is rekord volt. Egyetlen másik ország polgárai között sem regisztráltak ekkora növekedést egy hónap alatt. Pedig korábban a románok – a 2014. eleji liberalizáció következtében – eléggé belehúztak, ez azonban mostanra kifulladni látszik.

Úgy látszik tehát, visszavettük a vezetés kétes dicsőségét a románoktól. Megnéztük egy évre is, júliustól júliusig, az így bekövetkezett 5736 fős növekedés a magyar munkaerő létszámában szintén meghaladja a románok elhelyezkedését (5346 fő), a szlovákokét (2462), németekét (1148), a bolgárokét (1456) vagy a horvátokét (2230).

Még  a jugóknál is többen

Sőt még azt a számot is meghaladják az új magyar munkahelyek, amit akkor kapunk, ha az összes egykori jugoszláv utódállamot egybe számoljuk (5013 dolgozó). A törökök mostanában inkább stagnáló üzemmódba váltottak. (A grafikon fűrészfogas jellege főleg a nyári és téli idegenforgalom szezonális munkaerő-keresletéből adódik.)

Ha nem a növekedést, hanem a létszámot nézzük, akkor viszont alaposan előttünk járnak az „ex-jugók” 166 ezer fővel, valamint a németek 92 ezerrel. A törökök (55 ezer), a románok (41 ezer) vagy a lengyelek (35 ezer) viszont messze lemaradva a magyarok mögött. Az ingázás lehetősége nyilván sokat segít, bár az erre szintén képes szlovákok 29 ezer fővel messze mögöttünk vannak, a csehek meg szinte sehol.

Nem vettük el a munkájukat

Egy év alatt Ausztriában összesen 34 619 új munkahely keletkezett az osztrák adatszolgáltató, az osztrák társadalombiztosítottak szervezete (Hauptverband der Österreichischen Versicherungsträger) adatai szerint. Ebből 26 841 állást a külföldiek kaptak meg – azon belül is tehát minden negyediket-ötödiket magyarok.

Ebből az is következik tehát, hogy a főleg kelet-európai, volt szocialista „gazdasági bevándorlók” nem vették el az osztrákok munkáját – hiszen 7778 új állás a helyieknek is jutott. Ausztriában és Németországban egyébként korábban főleg vendégmunkásoknak (Gastarbeiter), újabban munkaügyi migránsoknak (Arbeitsmigranten) hívják őket.

Amikor még csábították őket

Már a hatvanas-hetvenes évek óta, amikor – főleg a helyiek által már nemigen vállalt piszkosabb, kellemetlenebb munkakörökbe – elkezdődött a beáramlásuk. A hatvanas években, az olajválságig Németországba egyenesen csábították a vendégmunkásokat dél-európai országokból, Jugoszláviából, Törökországból.

(Migráns mindazok összefoglaló neve, akik egyik országból egy másikba, sőt országon belül egyik településről a másikra költöznek, vándorolnak, vagy akár csak átutazóban vannak.)