A 2008-as pénzügyi összeomlást pénznyomás-cunamival kezelte az Obama kormányzat, amely jórészt a tőkepiacokra áramlott és a vagyongyarapodás 95 százaléka a társadalom legfelső 1 százalékához került. A történelmi szintre szökött társadalmi különbségek eredményeképpen egyre szélesebbek a különböző társadalmi csoportok egészségügyi mutatói közötti szakadékok is. A tehetős amerikaiak életelvárása mára 10-15 évvel haladja meg a szegényebbekét.
Az amerikai roncstársadalom bosszúja
A világ leghatalmasabb, leggazdagabb országa, amely a legtöbbet költ az egészségére fajlagosan is, összességében mégis a közepesen fejlett országok egészségmutatóinak szintjén áll. Ez érthetőbbé válik, ha megnézzük az egészségre költött összegek eloszlását, mert akkor kiderül, hogy az amerikai népesség legszegényebb harminc százaléka, vagyis közel százmillió ember az összes egészségre fordított összeg mindössze 0,3 százalékával rendelkezik, viszont a leggazdagabb egy százalék, tehát alig több mint három millió amerikai használja fel az egészségre fordított összegek 22 százalékát.
Ez azt jelenti, hogy a két népességcsoportban az egy főre eső egészségügyi kiadások között több mint kétezerszeres a különbség. A legalsó jövedelmi egy százalékba tartozók egészségmutatói nagyjából Szudán vagy Banglades szintjén állnak, míg a leggazdagabb jövedelemtized egészségmutatói a legjobbak a világon. Vagyis az egészen szélsőséges, nem is latin-amerikai, hanem inkább afrikai országokra emlékeztető különbségekből adódik az USA általában vett egészségmutatóinak zavarba ejtően alacsony szintje.
|
| (MTI/Mónus Márton) |
Nos, ez önmagában bennünket kevéssé érdekelhetne, de úgy tűnik, hogy ennek az ordító tásadalmi különbségnek súlyos közegészségügyi kihatása lett. Egy vezető amerikai egészségügyi híroldal friss elemzése szerint a középkorból ismert betegségek ütötték fel a fejüket járványszerűen az ország egyes részein, főként a roncstársadalom és a hajléktalanok köreiben. Los Angeles-ben nemrég tífusz-járvány tört ki egyes belvárosi utcákban. Washington államban pedig az embereket vérhas járvány támadta meg. Kalifornia, Új-Mexikó, Ohio és Kentucky államokban pedig az elmúlt pár évben fertőző májgyulladás (Hepatitis A) járvány támadta meg főként a hajléktalanokat és drogfüggőket.
Gavin Newsom, Kalifornia szövetségi állam kormányzója februári évértékelő beszédében kiemelte, hogy „a hajléktalan válságunk egyre inkább közegészségügyi válsággá válik”. Az Egyesült Államokban tavaly 550 ezer hajléktalant tartottak számon és mintegy negyedük Kaliforniában él.
Az európai kihívások
|
| Káncz Csaba |
A szomszédos Ukrajnában 1995-ben ismerték el először a tüdőbaj (TBC) járványának felbukkanását és azt azóta sem sikerült visszaszorítani. Az utóbbi években felbukkant esetek negyedében ráadáasul multidrog-rezisztens TBC baktériumokkal állnak szemben a hatóságok, amelyek már a hagyományos kezelésre nem is reagálnak.
A nyugat-európai orvosok szempontjából a bevándorlók és menekültek betegségeivel két baj is van. Egyrészt olyan elfeledett betegségeket hoznak be Európába, amelyek az őshonos lakosság körében már régen eltűntek, a mai orvosok nemigen találkoznak ezekkel a praxisukban, ezért felismerésük és gyógyításuk is nehézkes. Másrészt a bevándorlók Európában ismeretlen betegségeket is hordozhatnak, amelyek majd évek, akár évtizedek múlva robbanhatnak járványként.
Egyes becslések szerint az Európában kezelt AIDS-betegek negyede, a TBC-sek tizenhét százaléka migráns hátterű. Az utóbbi pár évben Nigéria előzte meg Szíriát, mint legnagyobb migráns-küldőország Európa irányába. Nigéria a világ hetedik legnépesebb országa, a lakosság évente 5 millió fővel nő és az országban mintegy 3,2 millió AIDS-es él.
Káncz Csaba jegyzete
A botrány folytatódik.
