Már nem London a világ legdrágább üzleti központja a nemzetközi nagyvállalatok számára, mivel a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazás óta jelentősen meggyengült font leszorította a dollárban számolt londoni lakhatási és irodabérleti költségeket. A Savills londoni székhelyű globális ingatlanpiaci szolgáltató és tanácsadó csoport csütörtökön ismertetett éves felmérése szerint - a december végi ár- és fontárfolyam-viszonyok alapján - évente átlagosan 88 800 dollárba kerül a nemzetközi üzleti vállalkozásoknak egy-egy alkalmazottjuk londoni iroda- és lakásbérleti díja.
A cég hangsúlyozza, hogy 2014-ben ugyanezekre a költségekre a Londonban tevékenykedő nemzetközi vállalatoknak átlagosan 124 500 dollárt, 2015-ben 112 675 dollárt kellett fordítaniuk minden egyes alkalmazott után.
Már nem ők a csúcstartók
Mindezek alapján London, amely a tavaly ilyenkor összeállított globális költséglistán még az első helyen állt, a Savills új rangsorában két hellyel hátrébb szorulva már csak a harmadik helyre került, miután a dollárban számolt kereskedelmi és lakóingatlan-költségek egy év alatt 21,2 százalékkal zuhantak.
A font hozzávetőleg éppen ennyit gyengült a dollárhoz képest azóta, hogy a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt. A Savills új felmérésében az első helyre New York, a második helyre Hongkong került, alkalmazottanként 111 900, illetve 105 400 dolláros átlagos évi iroda- és lakóingatlan-bérleti költséggel. London után Párizs, Tokió, San Francisco, Los Angeles, Dubaj, Sydney és Miami következik a világ legdrágább üzleti központjainak felső tízes mezőnyében, 50 ezer és 75 ezer dollár közötti éves költségszintekkel.
Akik London helyére pályáznak
London a világ pénzügyi szolgáltatási központjai között a legutóbbi felmérés szerint még az első helyen állt, de várhatóan ezt a helyezését sem tarthatja meg sokáig. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi tanácsadó csoport, a Z/Yen Group, amely félévente állít össze globális rangsort a világ vezető pénzügyi központjairól, tavaly őszi ranglistáján változatlanul Londont sorolta az első helyre, de már csak minimális előnnyel New York előtt. A cég jelezte, hogy az idén tavasszal esedékes következő rangsorban komoly változások lehetnek, mivel az ennek összeállításához megkezdődött felmérés befektetői értékeléseiben jelentősen romlott London pénzügyi központként betöltött szerepének megítélése a brit EU-tagság megszűnése miatt.
A brit EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazás óta Párizs, Frankfurt, Dublin, Luxemburg, Amszterdam, Madrid, Pozsony, Varsó és Málta is aktívan igyekszik átcsábítani a Londonban honos pénzügyi szolgáltatási vállalatokat, vagy azok egyes részlegeit. A londoni City bankjait elsősorban az aggasztja, hogy elveszthetik európai passporting-jogaikat. A passporting az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyek rendszerét jelenti, és az Európai Bizottság álláspontja szerint a City pénzügyi szektorának befektetési szolgáltatásokat nyújtó vállalatai elveszíthetik ezeket a jogosultságaikat, ha Nagy-Britannia kivonul az EU egységes belső piacáról is.
Theresa May brit miniszterelnök nemrégiben hivatalosan bejelentette, hogy a kormány nem törekszik a brit tagság megőrzésére az EU egységes piacán, mert ha London érvényesítené a teljes jogú belső piaci tagsághoz szükséges feltételeket, az olyan lenne, mintha Nagy-Britannia ki sem lépett volna az EU-ból.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
