Ezzel véget ért az amerikai történelem leghosszabb, 35 napig tartó részleges kormányzati leállása, amelynek során mintegy 800 ezer alkalmazottat küldtek kényszerszabadságra, vagy fizetés nélkül dolgoztak az emberek. Az elmaradt fizetéseket még a héten utalják a dolgozóknak.
Fegyverszünetet kötöttek egy időre
A részleges leállás feloldásáról a kongresszusban pénteken született meg a megállapodás, amelynek értelmében azonban ismét csak átmeneti időre, február 15-ig szavazták meg a kongresszusban a kormányzat működéséhez szükséges törvényhozást. Eddig kell a törvényhozóknak megkezdeniük az egyeztetést a Donald Trump elnök által az amerikai-mexikói határra építendő fal költségeiről.
Az elnök a Wall Street Journal című lapnak vasárnap este adott interjújában fenntartásait hangoztatta, szerinte csak 50 százalékos esély van rá, hogy tető alá hozzák a megállapodást a mexikói határon létesítendő falépítésre kért 5,7 milliárd dolláros összegről, noha egy 17 törvényhozóból álló kétpárti bizottságot is létrehoztak az egyeztetésre.
Trump hangsúlyozta azt is, hogy nem hajlandó kompromisszumra a falra kért 5,7 milliárd dollár ügyében. Nem zárta ki, hogy február 15-e után egy második részleges kormányzati leállásra is sor kerülhet.
Így alakul a népszerűség
A Wall Street Journal és az NBC televízió hétfőn nyilvánosságra hozott, közös közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy a részleges kormányzati leállás nem hozott különösebb változást Donald Trump megítélésében, illetve támogatottságában. Ez decemberben 44 százalékos volt, januárban 43 százalékot mértek.
A lap elemzése ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a demokraták ugyan győztesen kerültek ki a részleges leállás feloldásáért folytatott vitából, de most veszélyek is leselkednek rájuk. Az elemzés ilyen veszélyként említi, hogy az NBC-vel közösen készített felmérés tanúsága szerint a demokraták támogatottsága csökkent, a decemberi 39 százalékról 35 százalékosra apadt, ami lényegében csak 1 százalékkal több a republikánusok iránti rokonszenvnél. Az amerikaiak elsöprő többsége azt szereti, ha vezetői képesek kompromisszumokat kötni és nem ragaszkodnak merev ideológiákhoz - idézte a The Wall Street Journal John Delaney volt demokrata párti képviselőt.
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
