Uniós vezetőket hívott fel a brit miniszterelnök – erről beszéltek

A miniszterelnök Antonio Tajanival, az Európai Parlament (EP) elnökével, Enda Kenny ír, Beata Szydlo lengyel és Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel, valamint Francois Hollande francia elnökkel beszélt azóta, hogy előző nap bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását.

Az 50. cikkely szabályozza - és szerdai aktiválása hivatalosan elindította - a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a kilépés feltételeiről szóló tárgyalásokra.

Theresa May brit miniszterelnök aláírja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását bejelentő levelet a londoni kormányfői hivatalban 2017. március 28-án. (Kép forrása: MTI/EPA/Brit kormányfői hivatal)

Építő jellegű

A Downing Street szóvivőjének csütörtöki beszámolója szerint "meleg, konstruktív hangvételű" beszélgetések zajlottak May és a többi EU-vezető között, és az 50. cikkely aktiválását bejelentő levélről is olyan visszajelzések érkeztek az uniós partnerek részéről, hogy az értesítésben foglaltak "építő jellegűek".

A levelet szerdán adta át Sir Tim Barrow brit EU-nagykövet Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének. Erről itt írtunk bővebben >>>

Trumptól Merkelig

Theresa May nem sokkal a levél kézbesítése előtt telefonon beszélt Donald Tuskkal, valamint Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Angela Merkel német kancellárral is. Az 50. cikkely aktiválását bejelentő hatoldalas levél főbb pontjai között szerepel, hogy a brit kormány merész és nagyratörő szabadkereskedelmi egyezmény megkötését javasolja az Európai Uniónak.

A levél szerint e szabadkereskedelmi megállapodásnak átfogóbbnak kellene lennie minden korábbi hasonló egyezménynél, hogy magában foglalhassa egyebek mellett a pénzügyi szolgáltatási szektort is.

A levélben a brit kormány megerősíti ugyanakkor, hogy nem törekszik a brit tagság fenntartására az EU egységes belső piacán az uniós tagság megszűnése után. Az értesítés szerint London megérti és tiszteletben tartja azt az uniós álláspontot, hogy az egységes belső piaci tagsághoz kötődő négy szabadságjog - a munkaerő, a tőke, a javak és a szolgáltatások szabad áramlásához fűződő jog - egymástól nem szétválasztható, és nem lehet közülük külön kicsemegézni egyiket sem.