Régiónként és megyénként is többszörösek a különbségek az egy lakosra jutó egészségügyi költésben. A budapesti kórházak jelentős szakmai - infrastrukturális - minőségi hanyatlásnak néznek elébe, és néhány év múlva az ország vezetőkórházai a vidéki egyetemi klinikák lesznek - olvasható a Px Consulting egészségügyi tanácsadó cég elemzésében.
Az elemzők kiemelik, hogy a budapesti egészségügyi ellátási rendszer messze kiemelkedett az ország ellátási rendszeréből. A budapesti tartalékok az elmúlt években kimerültek, a folyamatban lévő uniós fejlesztések legnagyobb része pedig nem a budapesti rendszert erősítik. Az uniós fejlesztések befejezése után, azaz alig néhány év múlva jó néhány vidéki város (Debrecen, Szeged, Pécs) ellátási rendszere összehangoltabb, komplexebb, korszerűbb és forrásgazdagabb lesz, mint a fővárosi rendszer – derül ki az elemzésből.
Pest megye hátrányban
A lakosonkénti egészségügyi ellátási költség területenként jelentős különbségeket mutat. A legmagasabb összeg, 136 184 forint Budapesten, a legalacsonyabb, 38 922 forint pedig Pest megyében található: a budapesti érték három és félszerese a Pest megyei értéknek. Az elemzők megjegyzik, hogy Pest megye saját egészségügyi ellátórendszere igen fejletlen, szinte mindenben a budapesti ellátórendszerre támaszkodik.
Pest megye gyenge saját egészségügyi ellátása az országosan legrosszabbul finanszírozott háziorvosi ellátásra épül, amely önmagában is komoly gondok forrása. Kifejezetten gyenge a Pest megyei saját járóbeteg-ellátási rendszer is, ahol az egy főre jutó ellátási költség legrosszabb országos értékként 7108 forint volt. A szintén gyenge nógrádi egészségügyi rendszerben ez az összeg 1000 forinttal volt magasabb, Tolna megyében pedig 1500 forinttal. Budapesten egy lakosra 17 776 forint járóbeteg szakellátási finanszírozási kapacitás jutott, Hajdú-Bihar megyében pedig 14 112 forint.
A laboratóriumi vizsgálatokra költött összegek terén igen kifejezett a budapesti ellátók dominanciája, melynek hátterében részben logisztikai és elszámolástechnikai okok húzódhatnak meg, azaz vidéki betegek vizsgálatait is a pesti központban számolhatják el - hangsúlyozzák az elemzők.
Egy szinten Mexikóval
A korszerű egészségügyben meghatározó jelentőségű a képalkotó diagnosztika, a CT és az MR hozzáférhetősége, elvégezhetősége. Köztudott, hogy az OECD országok közül Mexikó mellett Magyarországon a legrosszabb a CT/MR ellátottság. Ennek fényében is kifejezetten érdekes, hogy a laborvizsgálatok terén sereghajtó Somogy megyében egy főre 2759 forintnyi CT és MR vizsgálat jut, ami a hatszorosa a szomszédos Tolna megyeinek. A budapesti érték 3 467 forint, viszont Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye lakosai esetében is ezer forintnál kisebb a CT-MR vizsgálatra fordított évi fejkvóta-összeg. Azaz számos megye esetében igaz, hogy a beteg vagy elutazik egy jobban ellátott megyébe CT-MR vizsgálatra, vagy nem lesz ilyen vizsgálata. Hacsak be nem fizeti magát egy magánellátóhoz.
Hatalmasak a területi különbségek az egy főre jutó aktív kórházi ellátási lehetőségben is. Elvileg Budapest a legjobban ellátott, egy lakosra 60.688 forint finanszírozás jut, ezt követi Baranya 50 345 forinttal, Hajdú-Bihar 48 802 forinttal, és Csongrád 48 053 forinttal. A sereghajtó - mint szinte mindig - Pest megye, ahol egy lakosra 9 880 forint kórházi ellátás jut, miközben a magyar átlag 34 791 forint.
Ezért nem jut mindenkinek egyforma ellátás
A Semmelweis terv alapján létrehozott térségi ellátási rendszer a budapesti feladatokhoz csatolta Pest megyén kívül Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Fejér megye ellátási feladatainak egy részét is. Ugyanakkor a hazai lakosság csaknem felét magába foglaló gigatérség valamennyi betegének egyenlő színvonalú ellátására nincsen sem valós technológiai lehetőség, sem valós humán kapacitás, sem pedig valós finanszírozási forrás. Az elmúlt néhány évben a budapesti ellátórendszer jelentős veszteségeket szenvedett, napjainkra a budapesti kórházak egy része leromlott infrastruktúrájú, ráadásul jelentős adósságot halmozott fel. A budapesti kórházak összegzett finanszírozása sem növekedett az elmúlt években, sőt, a budai agglomeráció ellátásában vezető jelentőségű János kórház például 2011-hez képest finanszírozásának 23 százalékát vesztette el 2013-ra.
Katasztrófára figyelmeztet az ENSZ. 
