Választások: megkezdődött a körzethatárok tologatása

A körzetesítés a választást érdemben nem befolyásolja; a választópolgárokat mindössze az érintheti, hogy egy másik szavazókörben - iskolában, közintézményben - kell leadniuk szavazatukat. A szavazókörök kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy azok nem léphetik át az egyes választókerületeket. Utóbbihoz kétharmados országgyűlési támogatottság kellene, ám a képviselők az elmúlt években erősödő aránytalanságok ellenére sem "rajzolták át" a választókerületi határokat, ez ugyanis már érzékelhető módon befolyásolhatná a választások eredményét.

A körzetesítés során az összes címet, ahol választópolgár lakik a körzetesítést segítő szoftverrel besorolják egy szavazókörbe. Az informatikai rendszer azonban nemcsak a szavazóköröket tartja nyilván, hanem egyéb választókerületi besorolási adatokat is.

A parlamenti választásnál kétféle választási besorolás létezik: az egyik a területi választókerület (azaz, hogy melyik megyében vagy Budapesten szavaz a választópolgár), a másik pedig az országos egyéni választókerületi besorolás (ebből 176 van az országban). A körzetesítés, azaz a választópolgárok besorolása a megfelelő szavazókörökbe nagyon fontos része a választás előkészítésének.

Sólyom László köztársasági elnök decemberben arról beszélt, a lehető legkorábbi időpontra fogja kiírni az országgyűlési választást, így annak első fordulója valószínűleg április 11-én, második fordulója április 25-én lesz. A választást a szavazás előtt 72 nappal kell kiírnia az elnöknek, így Sólyom László legkésőbb január 28-án hirdeti ki az országgyűlési választás idejét.

MSZP: titkos adatbázisa van Orbánnak
Új nyugdíjrendszert vezetne be a Fidesz  
Bajnai az MSZP-nek kampányol 
Fidesz: több MSZP-s politikus is érdekelt volt az OMV-ügyben?

MTI