A kormány a múlt héten döntött egy új gyorsvasúti kapcsolat kiépítéséről a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar között, továbbá egy új cargo repülőtér építéséről. Mindkét beruházás koncessziós formában valósulhat meg, előbbi 1 milliárd, utóbbi 0,4-1 milliárd euró értékben – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A Budapest Ariport utasforgalma az elmúlt években átlagosan 14 százalékkal bővült, tavaly a pandémia előtti rekordot is megdöntve 17,6 millióra emelkedett, és az idei első négy hónap adatai alapján tovább folytatódhat a növekedés. 2030-ra az utasforgalom meghaladhatja a 20 milliót, míg 2040-re a 35 milliót. Ilyen nagyságú utasforgalom mellett szükséges közvetlen kapcsolat kialakítása, amely zöld és gyors megoldást jelent, továbbá a repülőtér vonzáskörzete is megnövekedne – fogalmazott.
A miniszter elmondta: a beruházás előkészítése az ezt részletező kormányhatározat alapján elkezdődött, a koncessziós pályázatokat fél éven belül kiírhatják.
A tervek szerint új nyomvonal csak Kőbánya és a repülőtér között épülne és a légikötőt az országos vasúti infrastruktúrába kapcsolnák. A koncessziós beruházásra külföldi és magyar beruházókat várnak – emelte ki Nagy Márton, hozzátéve, hogy a hasonló infrastrukturális beruházások népszerűek nemzetközileg.
Az új cargo repülőtér megépítésére azért van szükség, mert a Budapest Ariport lassan eléri évi 400-450 ezer tonna éves forgalmának felső korlátját és az utasszállító forgalom növekedésével már nem jut szabad idősáv a légiáru-forgalom számára.
A kormány 5-6 lehetséges helyszínnel számol, a beruházás már meglévő helyszínen vagy zöldmezős formában is megvalósulhat. Feltétel, hogy a légikikötő non-stop üzemeljen és ehhez olyan helyen kell működnie, ami lakókörnyezettől távol esik. Másik fontos szempont a helyszín kiválasztásánál a konnektivitás, a vasúti és közúti infrastruktúra közelsége – tette hozzá.
Mivel a cargo áruforgalom 84 százaléka Ázsiából és az Egyesült Államokból érkezik, és ezen belül 43 százalékban Kínából, elsősorban keleti országokból érkező befektetők részvételére számítanak a koncessziós pályázaton. A kormány Kínából, a Közel-Keletről, Kazahsztánból vagy Azerbajdzsánból várja a befektetőket, akik nemcsak megépítik, de üzemeltetik is a létesítményt.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Budapest Airportból kivett 100 milliárd forintos osztalék a költségvetés egyenlegét javítja. A kormány a következő években stabilan 20-30 milliárd forint körül osztalékjövedelemre számít a repülőtér működtetésből származó nyereségből.
(MTI)
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
