A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye felidézi, hogy az Európai Bizottság egységes európai vasúti térség albizottsága 2016. december 15-i ülésén fogadta el a négy tagállam - Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia - kezdeményezését.
Merre megy a vonal?
A Magyarország vezetésével megalakuló, új vasúti árufuvarozási folyosó fontos hazai ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a balkáni államokkal.
Északon Varsóból és a lengyel-belorusz határtól indul, délen a szlovén Koperi kikötőig, illetve a magyar-szerb határig tart.
Magyarországi szakaszai a Rajka-Csorna/Sopron-Zalaszentiván útvonalon vezetnek az adriai kikötőváros felé, Komáromon és Budapesten át pedig Kelebiánál a szerb határig.
|
| EPA/AXEL HEIMKEN |
Az új folyosó kialakítása hozzájárul a vasúti áruforgalom fellendítéséhez, a vasúti áruszállítási piac vonzóbbá tételéhez, a nagy távolságú közúti forgalom vasútra tereléséhez.
Áru Kínából és környezetvédelem
Az Amber (Borostyán) vasúti folyosó útvonala kiemelt szerephez juthat a Kínából egyre nagyobb mennyiségben vasúton Lengyelországba, hajón a koperi és athéni kikötőbe érkező, Európába tartó áruforgalom jelentős részének célba juttatásában.
A nemzetközi, piacorientált vasúti árufuvarozási folyosók fő célja, hogy növeljék a környezetkímélő vasúti teherszállítás versenyképességét, nem kizárólag infrastruktúrafejlesztés útján, hanem inkább informatikai, menetrend-technikai és adminisztratív eszközök nemzetközi szintű, költséghatékony és egységes alkalmazása révén.
Az Európai Bizottság a következő hetekben jogszabály megalkotását kezdeményezi, amely várhatóan február elején jelenik majd meg az Európai Unió hivatalos lapjában.
Az érintett tagállamoknak ennek megfelelően két éven belül, 2018 végére kell létrehozniuk a korridort.
Az éghajlatváltozás által potenciálisan legsebezhetőbb kis szigetállamokat képviselő csoport most jelentette be, hogy kivonul az azerbajdzsáni COP29 kulcsfontosságú üléséről. 
