EPA/SEDAT SUNA

Négy évtizeddel azután, hogy marginális kis pártokként megjelentek Törökországban, az ország militáns iszlamista- és radikális jobboldali politikai szervezetei a június 24-i elnök- és parlamenti választáson átvették az uralmat, miután elnyerték az összes szavazatok 53.6 százalékát, illetve a parlamenti helyek 57 százalékát.  Erdogan elnök a múltban már többször kijelentette, hogy olyan külpolitikai vonalvezetést visz, amely „egybeesik nemzetem igényeivel”, utalva itt a választó-bázisának iszlamista érzékenységére. Az elnök iszlamista AKP pártjának és a szélsőjobboldali MHP-nek a koalíciója azt jelenti, hogy az elnöknek mostantól a nacionalista érzékenységeket is bele kell vonnia számításaiba.

A listára felkerül az ujgur kérdés is

Ez konfrontatívabb vonalvezetést jelent mind regionálisan, mind a távolabbi térségekben. Az Ankarát uraló új ideológia mindenekelőtt gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy békekötés történjen a kurdokkal. Ez az MHP számára egy olyan vörös vonal, amelyet Erdoğan nem fog átlépni. Az MHP számára csak a katonai megoldás jöhet szóba ebben a kérdésben, tehát Ankara még több konfliktust fog fölvállalni a kurd vitákban Észak-Szíriában és Észak-Irakban.

Káncz Csaba

A neo-ottomán kurzus már eddig is magában foglalta Kelet-Jeruzsálem támogatását - mint a palesztin állam fővárosa -, az ideológiai rokonság hangsúlyozását a Hamásszal, Asszád szír elnök elleni felkelés szítását és a megosztott Ciprus földgázkitermelésnek akadályozását. Erre az ínycsiklandozó listára most felkerül az MHP követelésére az ujgur kérdés is.

Pedig Peking számára már így is igazi rémálmot jelent, hogy az ujgur dzsihadisták napjainkra kiléptek a nemzetközi színtérre és a Turkesztán Iszlamista Pártjuk (TIP) összefogott a globális dzsihadista mozgalmakkal. A párt és aktivistái az autonóm tartományban egy Kelet-Turkesztáni Iszlám Állam megalapításáért küzdenek.

Manapság több, mint 2000 TIP aktivista harcol Szíria északi részén. Kína nem felejtette el Erdoğan kijelentését még 1995-ből, miszerint „Kelet-Turkesztán nem csupán a turk népek otthona, de ráadásul a turk történelem, civilizáció és kultúra bölcsője. Kelet-Turkesztán mártírjai a mi mártírjaink!” Nos, az MHP és a török titkosszolgálat (MIT) most egy új, negatív dinamikát visz az ujgurokkal Peking és Ankara kapcsolatába.

Megint előrehozott választás jöhet?

Tekintve, hogy az MHP még Nyugat-ellenesebb, mint az iszlamista AKP, az ország még közelebb fog sodródni az eurázsiai tengelyhez. Ezzel kapcsolatban izgalmas ütközőpont készülődik Ankara és Washington között. Egy amerikai külügyminiszter-helyettes június 28-án pénzügyi szankciók bevezetését ígérte a törökökkel szemben, amennyiben Ankara kitart korábbi tervei mellett és vásárol orosz S-400 légvédelmi rendszereket. Miután a törökök ötödik generációs amerikai F-35 vadászrepülőket is vásárolni akarnak – amelyet Izrael teljes vállszélességgel ellenez -, így az oroszok akár tesztelhetnék, hogy eszközeik milyen módon alkalmazhatók az amerikai gépek ellen - emiatt érthető módon nő a török-ellenes feszültség Washingtonban. Az amúgy is dollárhiánnyal küszködő Törökország számára negatív hatással lenne bármilyen pénzügyi korlátozás - bár egyelőre még csak fenyegetési szakaszban tart az ügy.

Az önjelölt szultán Erdogan azonban nincsen hozzászokva, hogy bárkivel is kompromisszumot kössön Törökországban. Nem véletlen, hogy már most megjelentek azok a spekulációk Ankarában, miszerint az AKP előrehozná idén októberre vagy novemberre a jövő márciusra tervezett önkormányzati választásokat és ezzel egyidőben akár már ősszel előrehozott általános választásokat rendezne az AKP, próbálva megszabadulni koalíciós partnerétől. A török belpolitika és külpolitika forrongása, valamint az elképesztően törékeny gazdasági helyzet – az infláció 14 éves csúcsra ugrott a napokban – tehát garantálja, hogy tekintetünket a közeljövőben sem vehetjük le erről az országról.

Káncz Csaba jegyzete