|
| MTI Fotó: Balázs Attila |
Július közepén Törökország két hadihajót és egy tengeralattjárót vezényelt Ciprus vizeire, a földgázkitermelési jogok körüli feszültség újabb eszkalációjaként. Az ankarai külügyminisztérium július 13-i kemény hangú közleménye kiemeli, hogy országa meg fogja védeni érdekeit a kontinetális alapzaton és továbbra is támogatásáról biztosítja a ciprusi török közösséget.
A török hadihajók egyelőre figyelemmel kísérik azt a West Capella nevű kitermelőhajót, amelyet a francia Total és az olasz ENI energiaóriások szerzódtettek a görög ciprusi kormány felhatalmazásával. A görög-ciprusi kormányzat egyben lezárta a tengeri közelekedés számára a kérdéses helyszín (Block 11) körüli vizeket nyolc kilométeres körben. Ankara ezt provokációnak tartja, mivel álláspontja szerint a sziget természeti javai mind a görög, mind a török közösséget megilletik.
Izrael násztánca
Az elmérgesedő viszály pár nappal azután robbant ki, hogy összeomlott az ENSZ égisze alatt évek óta folytatott, ciprusi újraegyesítést célzó tárgyalás-sorozat. Ankara szerint a ciprusi görögök azért indították el a földgáz-kitermelést, hogy ezzel is provokálják a török felet. A Ciprus környéki gázmezők korábban mézesmadzagnak számítottak az egyesülési tárgyalásokon, de napjainkra inkább a megosztottság növekedéséhez járul hozzá.
|
| Káncz Csaba |
Eleddig a ciprusi gázkitermelés közvetlenül kötődött a Izrael offshore gáz projektjeihez.
Júniusban Görögország, Ciprus és Izrael egy olyan tervet vitattak meg, amely víz alatti csövön juttatná el az izraeli és ciprusi tartalékokat az európai piacokra.
A vezeték (EastMed) a tervek szerint 2000 kilométer hosszan húzódna és mintegy hat milliárd dollárba kerülne.
Ez a stratégiai integráció azonban most veszélybe került, hiszen Juval Steinitz izraeli energiaügyi miniszter a múlt héten Ankarában a két ország közötti tenger-alatti vezetékről egyeztetett.
A hírek szerint Berat Albajrak török energiaügyi miniszter még az év vége előtt Izraelbe látogat, hogy aláírja a megállapodást.
Pattanásig feszült viszony
Izrael pálfordulása miatt a görög-ciprusi megállapodás összeomolhat, mivel ez utóbbiak hevesen ellenzik Ankara bevonását az együttműködésbe. Márpedig Izrael gázmezője (’Leviathan’) lenne a legnagyobb szállító, a maga 613 milliárd köbméteres gázkészletével. Ha Izrael tényleg a törökök mellett dönt, akkor azzal szembe menne Washington és az Európai Bizottság álláspontjával, amelyek már támogatásukról biztosították a ciprusi felet.
A török-görög fél közötti konfliktus további éleződése valós lehetőség, holott a kétoldalú viszony már így is pattanásig feszült. Az elmúlt hónapban Ankara rendszeresen megsértette a görög légteret, és hadihajók is behatoltak görög felségvizekre. Görögország és Ciprus 1993-ban közös védelmi doktrínát írt alá, amely szerint a két ország közösen reagál a másikat ért agresszió esetén.
A Kelet-Mediterráneum tengeri vizein növekvő biztonságpolitikai feszültség Izraelt is lépésekre kényszerítette. Védelmi minisztériuma a napokban jelentette be, hogy 420 millió dollár értékben erősítik haditengerészetüket az ország tengeri gázmezőinek és útvonalainak védelme érdekében.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 63,75 pontos, 0,06 százalékos emelkedéssel, 108 213,63 ponton, új csúcson zárt csütörtökön. 
