.jpg)
Az ÁSZ lát kockázatokat az országvédelmi költségvetésben, a megtakarításokban 388 milliárdos kérdőjelet találtak, a bevételekkel is gond lehet Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a jövő évi büdzsében pozitív a tartalékok növelése, de számos kockázatot tartalmaz a 2012. évi költségvetési törvényjavaslat - derült ki a számvevőszék pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.
Domokos László, az ÁSZ elnöke aláhúzta: a számvevőszék csak véleményt mond a jövő évi büdzsé javaslatáról. Pozitív az, hogy a költségvetési törvényjavaslatban több mint 400 milliárd forint tartalékot képeztek, mivel a világgazdasági folyamatok alakulása számos vonatkozásban bizonytalan, kockázatos.
Az elnök gondként fogalmazta meg, hogy jelentős nagyságú a felülről nyitott tételek összege, több mint 8000 milliárd forint, emellett a jövő évi büdzsé nem számol az MNB mintegy 100 milliárd forintos veszteségével, amelyet a központi költségvetésnek kell megtérítenie.
Megalapaozottság: kevés a dokumentum
A 2012. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról az ÁSZ nem tudott teljes körűen véleményt mondani, egyebek közt a bevételi előirányzat-tervezetek jelentős részét alátámasztó dokumentumok, illetve háttérszámítások hiánya miatt - derül ki a számvevőszék állásfoglalásából.
Megtakarítások: 388 milliárdos kérdőjel
A Széll Kálmán Terv hét pontból álló intézkedési csomagja a 2012. évre 550 milliárd forintos megtakarítást tervezett. Alátámasztottság hiányában azonban az ÁSZ 388 milliárd forint megtakarításról nem tudott véleményt mondani - olvasható a dokumentumban.
A központi költségvetés közvetlen bevételei a központi költségvetés bevételi főösszegének 73,4 százalékát teszik ki. Szeptember 12-én, amikor az ÁSZ lezárta a véleményezési folyamathoz készített jegyzőkönyvet, a közvetlen bevételek 96,5 százalékára, 6440,6 milliárd forintra vonatkozóan sem az előirányzat-tervezetek, sem az azokhoz kapcsolódó dokumentumok és háttérszámítások nem álltak az ÁSZ rendelkezésére.
A kapcsolódó tanúsítványok, háttérszámítások, hatástanulmányok, dokumentumok hiányában az adóbevételek megalapozottsága a számvevőszék számára nem volt megítélhető. Így csak a bányajáradék, az egyéb költségvetési bevételek, a kamatbevételek és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek megalapozottságáról tudott az átadott dokumentumok alapján véleményt mondani a számvevőszék.
Saját becslések alapján tudtak csak véleményezni
Az ÁSZ csupán becsléseket végzett és ennek alapján mondott véleményt az adóbevételek teljesíthetőségéről, a teljesíthetőség kockázatáról.
Az adóbevételek 27 százalékának, 1 764,2 milliárd forintnak a teljesíthetőségét nem lehetett megítélni, olvasható az ÁSZ dokumentumában, ide sorolva a cégautó-adót (46,0 milliárd forint), az szja-t (1 550,7 milliárd forint), lakossági illetékeket (102,5 milliárd forint) és a rehabilitációs hozzájárulást (65,0milliárd forint).
Az adóbevételek 63,3 százalékát, 4 135,1 milliárd forintot teljesíthetőnek minősítette az ÁSZ, beleértve a pénzügyi szervezetek különadóját (187,0 milliárd forint), az egyes ágazatokat érintő különadókat (155,0 milliárd forint), az áfa bevételt (2697,7 milliárd forint), a jövedéki adót (898,1 milliárd forint).
Magas kockázatok
Magas kockázatot 6,8 százalékuk, 447,1 milliárd forint (társasági adó 356,2 milliárd forint, játékadó 82,4 milliárd forint, környezetterhelési díj 8,5 milliárd forint), közepes kockázatot 2,9 százalékuk, 187,2 milliárd forint (hitelintézeti járadék 8,1 milliárd forint, eva 179,1 milliárd forint) esetében jelzett a számvevőszék.
A makrogazdasági mutatók tervezettnél kedvezőtlenebb alakulása esetén a 2012. évben több adóbevételi előirányzat (különösen az áfa) teljesíthetősége kockázatot hordoz magában.
Az ÁSZ nem tudott véleményt alkotni a költségvetési törvényjavaslat és a költségvetési felelősségről szóló törvény összhangjáról mivel a véleményezéshez készült jegyzőkönyv lezárásának 2011. szeptember 12-ei időpontjáig a szükséges adatok, háttérszámítások nem álltak a rendelkezésére.
Hiányzó passzusok
A számvevőszék dokumentuma kitér arra is, hogy a kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor köteles az Országgyűlést tájékoztatni arról, hogy a javaslat elfogadása esetén – a középtávú tervekkel összhangban– legalább három évre vonatkozóan milyen részletes kötelezettségvállalási korlátozásokat kíván érvényre juttatni a tárgyév során. A törvényjavaslatban ez a tájékoztató kimutatás nem szerepel, az általános indokolásban erre vonatkozóan utalás nem található. A törvényjavaslat melléklete csak az uniós forrásra vonatkozóan tartalmaz 2013-ig részletes kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat.
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
