7,8 millió forint a jegybanki átlagkereset
A Magyar Nemzeti Bank 2009. évi mérleg szerinti nyeresége 65,5 milliárd forint volt, ami 2010-ben növeli az eredménytartalék 2009. év végi állományának 9,5 milliárd forintos összegét - olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) összefoglalójában, amelyet pénteken juttatott el az MTI-hez.
A jegybank májusban közzétett prognózisa szerint 2010-ben 69 milliárd, 2011-ben 55 milliárd mérleg szerinti veszteség várható. A jegybanktörvény rendelkezése szerint a veszteség eredménytartalékot meghaladó részét a központi költségvetésnek kell megtérítenie, ami 2012-ben várhatóan 49 milliárd forint lesz.
A jegybank 2009. évi működéséről készített ÁSZ-jelentés szerint az MNB működési költségei tavaly 13,9 milliárd forintot tettek ki, ami az előző évinél 1,1 milliárddal kevesebb, és alacsonyabb az előirányzott 14,5 milliárd forintnál. A 2009-ben megvalósított takarékossági intézkedések hatására a személyi költségekre 0,7 milliárd forinttal, az információ-technológiai költségekre 0,2 milliárddal, az üzemeltetési és egyéb költségekre pedig 0,2 milliárddal kevesebbet fordított a bank.
Az MNB befektetett eszközeinek 2009 végén nyilvántartott nettó záró állománya 34 milliárd volt, 6,6 százalékkal alacsonyabb a nyitó értéknél. A csökkenéshez 1,3 milliárd forinttal járult hozzá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére térítés nélkül átadott ingatlanok és eszközök nyilvántartásból való kivezetése, 0,6 milliárd forinttal pedig az MNB Bankjóléti Kft. v.a. megszűnése.
A beruházások 2009-re jóváhagyott előirányzata 2,4 milliárd forint volt, a beruházási kiadások 2009-ben elszámolt összege 1,8 milliárd forintot tett ki.
Az MNB alkalmazottainak átlagkeresete fejenként évi 7,8 millió forint volt 2009-ben, és 4,6 százalékkal emelkedett tavaly, az emelkedés mértéke a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók átlagkeresetének növekedését 4,1 százalékponttal, a költségvetésben alkalmazásban állókét pedig 12,5 százalékponttal haladta meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján.
Az MNB 2009-ben 103 fő munkaviszonyát szüntette meg és 52 fővel létesített munkaviszonyt, az év végi záró létszám 593 fő lett, 48 fővel kevesebb a 2008. évinél.
A jegybank májusban közzétett prognózisa szerint 2010-ben 69 milliárd, 2011-ben 55 milliárd mérleg szerinti veszteség várható. A jegybanktörvény rendelkezése szerint a veszteség eredménytartalékot meghaladó részét a központi költségvetésnek kell megtérítenie, ami 2012-ben várhatóan 49 milliárd forint lesz.
A jegybank 2009. évi működéséről készített ÁSZ-jelentés szerint az MNB működési költségei tavaly 13,9 milliárd forintot tettek ki, ami az előző évinél 1,1 milliárddal kevesebb, és alacsonyabb az előirányzott 14,5 milliárd forintnál. A 2009-ben megvalósított takarékossági intézkedések hatására a személyi költségekre 0,7 milliárd forinttal, az információ-technológiai költségekre 0,2 milliárddal, az üzemeltetési és egyéb költségekre pedig 0,2 milliárddal kevesebbet fordított a bank.
Az MNB befektetett eszközeinek 2009 végén nyilvántartott nettó záró állománya 34 milliárd volt, 6,6 százalékkal alacsonyabb a nyitó értéknél. A csökkenéshez 1,3 milliárd forinttal járult hozzá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére térítés nélkül átadott ingatlanok és eszközök nyilvántartásból való kivezetése, 0,6 milliárd forinttal pedig az MNB Bankjóléti Kft. v.a. megszűnése.
A beruházások 2009-re jóváhagyott előirányzata 2,4 milliárd forint volt, a beruházási kiadások 2009-ben elszámolt összege 1,8 milliárd forintot tett ki.
Az MNB alkalmazottainak átlagkeresete fejenként évi 7,8 millió forint volt 2009-ben, és 4,6 százalékkal emelkedett tavaly, az emelkedés mértéke a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók átlagkeresetének növekedését 4,1 százalékponttal, a költségvetésben alkalmazásban állókét pedig 12,5 százalékponttal haladta meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján.
Az MNB 2009-ben 103 fő munkaviszonyát szüntette meg és 52 fővel létesített munkaviszonyt, az év végi záró létszám 593 fő lett, 48 fővel kevesebb a 2008. évinél.
MTI
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
