800 milliárdos csomagot vár a piac a kormánytól

A múlt évi, GDP arányosan 3,2 százalékos pénzforgalmi (cash flow) hiányhoz hozzáadva az önkormányzatok várható deficitjét, az EU által figyelt úgynevezett maastrichti hiány 4,0 százalék alatt marad - állítják az MTI által pénteken kérdezett elemzők.

Az önkormányzati hiány "békeidőben" a GDP 0,3 százalékát, választási években a GDP 0,5-0,6 százalékát teszi ki, de ennél akár egy-két tizeddel több is lehet - mondta Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint csak márciusban, vagy esetleg még később októberben derül fény a végleges eredményszintű  adatra, amely valószínűség szerint 4,0 százaléknál kisebb lesz.

Hasonló véleményt fogalmazott meg az Erste Bank elemzője is. Árokszállási Zoltán 0,7 százalékos önkormányzati hiányt vár, "de ennél egy kicsit nagyobb is elképzelhető". Mindkét elemző megjegyezte, hogy néhány tízmilliárdra rúgó kiadási tételt a kormányzat áttolhat 2011-re, amelyeket aztán az EU 2010-re számol majd el.
A most közölt adat nem mozgatta meg a forint árfolyamát, azt csak a vártnál jóval nagyobb hiányszám gyengítette volna - magyarázták az elemzők.

Az idei év államháztartási hiányára vonatkozó kérdést mindkét elemző leegyszerűsítve válaszolta meg: mivel a magánnyugdíjpénztári vagyon visszaáramlása nyomán akár 6,0-6,5 százalékos többlet is kialakulhat, értelmetlen a prognózis.

A piac a februárra ígért 600-800 milliárd forint összegű reformcsomagra vár, ha az valódi, és több évre kiható kiadáscsökkentést tartalmaz, akkor a pozitív piaci reakció nem marad el - állítják az elemzők. De ebben a csomagban nem lehet szerepeltetni olyan tételeket, mint a gazdasági növekedésből adódó többlet bevétel, vagy a vártnál kisebb kamatkiadás.

Kondrát Zsolt azt hangsúlyozta, hogy a csomag részeként említett gyógyszerkassza- és munkaerőpiaci alap megtakarítás, valamint a MÁV karcsúsítása mellett a  központi adminisztráció kiadásait és az önkormányzati kiadásokat kellene megcélozni.

Magyarország a GDP 3-4 százalékával többet költ az állam önigazgatására illetve szociális célokra, mint a régió többi országa, ami adja a megtakarítás irányát - magyarázza Árokszállási Zoltán. Az Erste Bank elemzője szerint ennek a többletkiadásnak a felét 2012-ben, a másik felét 2013-2014-ben lehetne megszüntetni. Ugyanakkor az elemzők egyetértenek abban, hogy az egészségügyben illetve az oktatásban nem lehet megtakarítást elérni, legfeljebb  ésszerű átcsoportosítás valósítható meg.

MTI