Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke kifejtette: a bankadó a bankok hitelaktivitását csökkenteni fogja, ami megnehezíti a reálszféra hitelhez jutását
"Elkezdtük a tárgyalást, két héten belül megállapodunk" - mondta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke az MTI-nek csütörtökön, miután találkozott Matolcsy Györggyel.
A bankszövetség a miniszterelnök által kedden bejelentett "bankadóról" tárgyalt a nemzetgazdasági miniszterrel. Erdei Tamás részleteket nem árult el. A jegybank szakértői szinten részt vett a csütörtöki megbeszélésen - erősítette meg az MTI-nek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóosztálya.
Az MNB szerdán jelentette be részvételi szándékát a pénzügyi adóról szóló tárgyalásokon, hogy feltehesse kérdéseit, és ismertethesse szakmai álláspontját. A jegybank elemzést készít arról, hogy a tervezett intézkedések hogyan érintik a pénzügyi közvetítő rendszert, és milyen hatással lehetnek a reálgazdasági folyamatokra.
A kormány akcióterve szerint a bankoknak, biztosítóknak és pénzügyi vállalkozásoknak az idén a 2010-es költségvetésben tervezett 13 milliárd forint helyett 200 milliárd forintot kellene befizetniük az államkasszába. Az adóról egyelőre annyit lehet tudni, hogy három évre vezetnék be, s a részletek kidolgozásába bevonják a szakma képviselőit is. Az még nem ismert, hogy az elvonás hogyan oszlik meg a bankok, biztosítók és pénzügyi vállalkozások között, illetve az egyes pénzügyi szegmenseken belül a különböző piaci szereplők között.
A 2005-2006-ra kivetett bankadónál például az érintett cégek választhattak, hogy 8 százalék többlet társasági adót fizetnek, vagy a kamatkülönbözet 6 százalékát róják le banki különadó címen. Az adóalap megválasztásának azért van nagy jelentősége, mert az egyes társaságok terhelésének mértéke jelentősen különbözhet attól függően, hogy a például a nyereség vagy a piaci részesedés alapján "dobják szét" a terhet. Van ugyanis, akinek az egyik, s van, akinek a másik adóalap a kevésbé hátrányos.
Az első banki különadó bevezetésekor egyébként a kívánt összeg beszedésének módjaként felmerült az állam általi kötvénykibocsátás lehetősége is - az állam ez esetben árfolyamnyereség formájában jutott volna bevételhez -, de a konstrukció - például a jegyzési arányok alapjának - kidolgozásához - nem állt elegendő idő rendelkezésre. Felmerült a kötelező tartalék megadóztatásának ötlete is, ami akkori információk szerint a jegybankelnök ellenállásán bukott meg. Az adómentes céltartalékolás lehetőségének megszüntetését prudenciális okokból vetették el.
A bankszövetség elnökének azon bejelentése, hogy két héten belül megállapodhatnak a kormányzattal, arra utal, hogy nem állnak olyan messze egymástól az elképzelések, vagy pedig sikerült a bankoknak meggyőző érveket felsorakoztatniuk saját javaslataik mellett. Erdei Tamás mindenesetre kedden még "gigantikus" méretű terhelésnek nevezte a pénzügyi szektor egy részétől idén elvonni tervezett 200 milliárd forintot. Főleg, hogy erre egy olyan időszakban kerülne sor, amikor a bankok egyébként is komoly nehézségekkel küzdenek a meglévő portfólióval kapcsolatos veszteségek elszámolása miatt.
Az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra: egy ilyen nagyságrendű elvonás jelentősen megnehezíti a bankok helyzetét, s befolyásolja tőkehelyzetüket is; olyan mértékű terhelést jelent, hogy az is elképzelhető, jó néhány pénzintézet veszteséges lesz az idén. A bankok hitelaktivitását csökkenteni fogja, ami megnehezíti a reálszféra hitelhez jutását, s meg fog jelenni a hitelek árában is. Vagyis nemcsak a bankrendszernek okoz károkat, hanem a reálgazdaságnak is.
Erdei Tamás az MTI-nek korábban elmondta: "díjazzák", hogy a miniszterelnök az akciótervet ismertető beszédében hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem a bankok ellen irányul, s nem akarnak teret engedni egy bankellenes hangulatnak.
Nyugtatólag hathatott Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkárának csütörtöki tájékoztatója is, ugyanis a bankadóról szólva hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy az ne veszélyeztesse a pénzügyi rendszer stabilitását és a bankok hitelezési aktivitását.
Nem boldog az UniCredit
Az UniCredit kelet-európai térségi igazgatója szerint a magyar kormány által tervezett bankadó 200 milliárdos összege igen magas, és elkerülhetetlen, hogy az extra költséget részben a fogyasztókra hárítsák. Federico Ghizzoni erről a világ bankárainak bécsi ülésén csütörtökön beszélt.
Az UniCredit Európa feltörekvő piaci országainak legnagyobb hitelezője, Magyarországon a második legnagyobb bank. Federico Ghizzoni azt mondta: az UniCredit "nem boldog" a bankadó terve miatt, és meg kell vizsgálni, hogy ez mennyiben érinti a bankot, ugyanakkor végső következtetést mindaddig nem lehet levonni, amíg nem ismertek az adó részletei.
Elkerülhetetlennek nevezte, hogy az adó bevezetése esetén az extra költséget részben a fogyasztókra hárítsák. Ugyanakkor hozzátette, hogy a bank hatékonyságnöveléssel megpróbálja minél nagyobb mértékben ellensúlyozni az adó következményeit. A bankigazgató hangsúlyozta: Magyarország fontos a számukra, ezért az UniCredit nem vonul ki az országból és tevékenységét sem kívánja visszafogni.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke kifejtette: a bankadó a bankok hitelaktivitását csökkenteni fogja, ami megnehezíti a reálszféra hitelhez jutását .jpg)
.jpg)
A News Corp által 1995-ben elindított Foxtel éveken át rontotta a Rupert Murdoch tulajdonában lévő médiaóriás eredményét. 
