A bankok sem tudták, mire vállalkoznak?

A bankok maguk sem értették minden esetben azokat a kockázatokat, amelyeket a jelenlegi válság előzményeként felhalmoztak - véli a brit pénzügyminiszter. Alistair Darling közölte: független vizsgálat indul a bankok kockázatvállalásainak, jutalmazási gyakorlatának és vezetési módszereinek feltárására.

Darling a The Sunday Telegraphban - a legnagyobb vasárnapi brit konzervatív napilapban - megjelent cikkében azt írta: a mai problémák gyökere az 1980-as évekig, a globális bankrendszer akkor végrehajtott deregulációjáig nyúlik vissza. Ezt a 90-es években "hatalmas pénzügyi innovációs hullám" követte, amely az alacsony kamatokkal együtt megteremtette a feltételeket a történelem legnagyobb hitelbuborékjának kialakulásához. Ez a "hitelmánia" vezetett a jelenlegi hitelválsághoz, először Amerikában, majd az egész világon.
   
A miniszter szerint a bankok világszerte túl sok kockázatot halmoztak fel, de ennél is rosszabb, hogy e kockázatokat maguk sem értették teljes mértékben.  Alistair Darling közölte: független vizsgálatot kezdeményez a bankok vezetési módszereinek ügyében. A vizsgálat célja ajánlások megfogalmazása a kockázatkezelés hatékonyságával kapcsolatban, beleértve azt is, hogy a javadalmazás hogyan befolyásolja a banki kockázatvállalást.
   

Németország a gazdasági és pénzügyi válság következtében jelentős összegű hiányt halmoz fel a költségvetésében, a deficit 2010-ben 60 milliárd euróval éri majd el a csúcsot - közölte a Der Spiegel című magazin legújabb számában a pénzügyminisztérium adataira hivatkozva.

A miniszter szerint "helytelen" olyanokat jutalmazni, akiknek eltúlzott kockázatvállalásai bankokat döntöttek össze, ügyfelek millióinak életét megkeserítve. Nemrégiben Gordon Brown brit miniszterelnök személyesen is kikelt a nagy banki jutalmak ellen. A BBC-nek adott egyik nyilatkozatában azt mondta: a prémiumkultúra által hajtott "felelőtlenség" is oka a most kialakult piaci válságnak, és a City jutalmazási rendszerének egyes elemei "elfogadhatatlanok".
   
A munkáspárti brit kormány vezetője néhány hete, a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban ehhez hozzátette: azok a családok, amelyek mindössze annyi spekulációt engedtek meg maguknak, hogy vettek egy lottószelvényt vagy néhány részvényt, joggal érzik úgy, hogy igazságtalan módon sodorja őket veszélybe a nem általuk keltett felfordulás.
   

A bankoknak nyújtott állami támogatásért cserébe a Francia Bankszövetség és a Francia Tőkepiaci Felügyelet etikai kódexet hoz létre a brókerek jutalmazási rendszerének szabályozására.

Brown cikke szerint a jelenlegi "egyedülálló helyzetben" etikai alapnormák érvényesítésére van szükség: a kreativitásból, kemény munkából húzott haszon üdvözlendő, az azonban nem, ha valaki mások pénzével folytat "felelőtlen szerencsejátékot".
   
Független londoni elemzők szerint ugyanakkor kormányzati szabályozás nélkül is jóval soványabb prémiumokra számíthatnak a Cityn végigsöpört pénzügyi vihar nyomán a banki alkalmazottak, mint korábban. A The Sunday Telegraph értesülése szerint mindazonáltal az egyik brit nagybank, a Royal Bank of Scotland - amelynek megmentésére a kormány 20 milliárd fontot költött a költségvetésből - egyedül csaknem egymilliárd font (több mint 300 milliárd forint) prémiumot készül kifizetni alkalmazottainak.
   

A norvég kormány egy 100 milliárd korona, vagyis 11,4 milliárd euró értékű hitelcsomagot ismertetett. A csomag a bankok és az egyének pénzügyi helyzetének javítását célozza.

Mindeközben a lap olyan értesülést közölt, hogy a 400 milliárd fontot is elérheti a bankoknál felhalmozódott rossz követelési portfolióknak az értéke, amelyeket be kell vonni a brit kormány által a költségvetés terhére vállalt garanciaprogramba. A korábbi becslések 200 milliárd fontnyi "mérgező" portfolió-állományról szóltak.
   
A múlt hónapban bejelentett mentőprogram központi eleme egy biztosítási jellegű rendszer létrehozása. Ennek alapján a kormány bizonyos díj ellenében garanciát vállal a résztvevő bankok portfolióiban felhalmozódott rosszhitel-állományért. A brit állam így gyakorlatilag hitelbiztosítóként lép fel, jótállva a programhoz csatlakozó bankok nem teljesítő pénzpiaci portfolióinak meghatározott hányadáért.

Megvan a kellő ember Obama csomagjához
Panaszáradat: nekiestek a magyarok a bankoknak
Tömegesen csődölnek be a britek
Már 20 ezren kerültek az utcára - és messze a vége
290 az euró, jönnek az államkötvények

MTI