A G20 kezében a világ sorsa - átveszik a nyolcak helyét

Nagyobb befolyáshoz jutnak a legnagyobb fejlődő országok a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) és megszigorítják a pénzügyi szektor szabályozását - állapodtak meg a legfejlettebb és legnagyobb fejlődő országokat, valamint az Európai Uniót tömörítő G20 csoport vezetői az amerikai Pittsburgh-ben, ahol nem sikerült áttörést elérni az éghajlatváltozás elleni küzdelem kérdéseiben.

A világgazdasági kibocsátás 85 százalékát adó országok vezetői megállapodásra jutottak, hogy a Nyolcak (G8) helyett ezentúl a Húszak csoportja lesz az első számú gazdasági egyeztető fórum. Ez a nagy feltörekvő országok - egyebek között Brazília Mexikó, Argentína, Indonézia, Kína, valamint India - és két térség, Ázsia és Latin-Amerika megerősödését jelzi.

A feltörekvő államok nagyobb befolyást szereznek az IMF-ben is. A csúcstalálkozót záró nyilatkozat szerint legkevesebb 5 százalékkal nő szavazati arányuk, elemzői jóslatok alapján főként a gazdasági erejüket tekintve felülreprezentált európai országok rovására. Az IMF működési, döntéshozatali rendjét 2011-ig újítják meg - áll a dokumentumban.

A pénzügyi szféra szabályozási reformját a G20 keretében működő Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) dolgozza ki 2010. október végéig. A jelenlegihez hasonló válságok elkerülését biztosítani hivatott szigorításokat szakaszosan, 2012 végéig kell bevezetni. A Húszak területén kötelező lesz majd például az EU-ban már érvényes úgynevezett Bázel II szabályozás, amely egyebek között előírja, hogy a bank saját tőkéjének a teljes hitelállomány minimum 8 százalékát kell elérnie. A szektor legnagyobb szereplőit, bankokat, brókercégeket rendszeresen átvilágítják, terhelési próbának, úgynevezett stressz tesztnek vetik majd alá. A csúcsvezetői fizetésekre vonatkozó előírásokat pedig úgy alakítják át, hogy veszteség esetén senki ne kaphasson csillagászati prémiumot, és a jutalmak ne ösztönözzenek túlzott kockázatvállalásra.

Mennyit tudsz az Európai Unióról? Mérd fel tudásod és nyerj!

A reformok legfőbb célja, hogy állami támogatás nélkül is stabilan, biztonságosan működjön a pénzügyi rendszer, amelyet állami tőkeinjekciókkal sikerült csak feltámasztani a Lehman Brothers tavaly szeptemberi csődje után. Egyelőre azonban nem szabad leállni az adófizetők pénzéből finanszírozott gazdaságélénkítéssel, a válság miatt bevezetett ösztönző programokból csak a fellendülés beköszöntével lehet fokozatosan visszavenni - áll a tanácskozás végén kiadott közös közleményben. 

A káros hatású gázok kibocsátását szabályozó, 2012-ben lejáró kyotói egyezményt felváltó új nemzetközi megállapodás ügyében nem sikerült előbbre lépni a csúcson. A decemberi koppenhágai klímakonferencia sikere ezért veszélybe került, figyelmeztetnek elemzők. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Svédország miniszterelnöke, Fredrik Reinfeldt Pittsburgh-ben elmondta: meglehet, hogy még Koppenhága előtt összehívnak egy újabb G20 csúcsot. Reinfeld szerint nem sikerült meghatározni konkrét klímavédelmi célokat, és a kibocsátás-csökkentés finanszírozásának módozatairól sem volt egyetértés a tárgyalóasztalnál. Az állami vezetők ezért inkább megállapodtak arról, hogy néhány hét múlva visszatérnek a kérdésre. "Akár újabb tárgyalási fordulót is tarthatunk, esetleg videokonferencia formájában" - mondta a svéd kormányfő.

Vastüdővel lélegzik a világgazdaság

A G20 csoport visszarántotta a világgazdaságot a szakadék széléről, és lerakta egy új, biztonságosabb fejlődés alapjait - értékelte a válság eddigi alakulását és a Húszak kétnapos amerikai csúcsértekezletét a házigazda Barack Obama.

Az amerikai elnök a találkozó után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a csoport munkahelyek millióit mentette meg és feltartóztatta a visszaesést. A Pittsburgh-ben rendezett tanácskozáson kötött megállapodások pedig a biztonságos, fenntartható növekedést készítik elő. Barack Obama hangsúlyozta: tovább kell folytatni az összehangolt gazdaságélénkítő programokat. A piaci buborékok kialakulását és hatalmas megrázkódtatással járó szétrobbanását biztos alapokra épített, fenntartható gazdaságfejlődési modellnek kell felváltania - mondta az amerikai elnök.

Gazdasági világkormány a G20 csoportból?

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megvizsgálja, hogy miként lehetne a pénzügyi szektorra terhelni a globális gazdasági válság költségeinek egy részét, egyebek között a határokon átívelő pénzügyi tranzakciók megadóztatása révén - szivárgott ki a G20 csoport tanácskozásáról. Az IMF szakértői a következő G20-csúcsra jelentést készítenek a lehetőségekről, köztük a Tobin-adó néven is ismert adófajta bevezetéséről, amely napirendre került a mostani tanácskozáson, a csúcsot záró közlemény azonban várhatóan nem említi meg.

Az elképzelés James Tobin amerikai közgazdásztól származik. A Nobel-díjas gazdasági szakértő a múlt század hetvenes éveinek elején dolgozta ki az ötletet, a nemzetközi devizaügyletekkel összefüggésben. Azóta számos alkalommal előkerült a világpolitikai diskurzusban. Legutóbb - az éppen a G20 csúcs utáni német parlamenti választásokat felvezető kampányban - Peer Steinbrück, a berlini kormány baloldali pénzügyminisztere és Frank-Walter Steinmeier szociáldemokrata kancellárjelölt vezette elő.

A pénzpiaci szigorról még mindig csak beszélnek
London "agresszivitást" vár az MNB-től
A hitelminősítők a mintaországokat fenyegetik 
A Bizottság központosítaná a bankfelügyeletet

 

 

MTI