Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett adóssága 2009 II. negyedévének végén a GDP 77,1 százalékát tette ki, 19.971 milliárd forintra rúgott
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2009 II. negyedévével záruló elmúlt egy évben 1.208 milliárd forint volt, a GDP 4,7 százalékát érte el, a bruttó államadósság az időszak végén a GDP 77,1 százalékát tette ki, míg a második negyedévben a forint erősödésének köszönhetően a devizahitelesek tartozása 923 milliárd forinttal csökkent - közölte a pénzügyi számlák aktuális adatait az MNB csütörtökön.
A háztartások nettó finanszírozási képessége az utolsó négy negyedév adatait figyelembe véve a GDP 2,9 százaléka volt. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye az utóbbi egy évben a GDP 1,0 százalékát érte el. Összességében a nemzetgazdaság finanszírozási igénye - a külföld finanszírozási képessége - a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 2,8 százaléka volt a vizsgált időszakban.
A második negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye a negyedéves GDP 3,4 százaléka, 215 milliárd forint volt.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága - a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében az Európai Bizottságnak jelentett mutató – 2009 II. negyedévének végén a GDP 77,1 százalékát tette ki, 19.971 milliárd forintra rúgott.
2009 II. negyedévében a központi kormányzat finanszírozási igényét (34 milliárd forint) alapvetően a központi banknál tartott betéteinek felhasználásával, illetve rövid lejáratú hitelek felvételével fedezte, miközben jelentősen nőttek a hitelintézeteknek nyújtott hitelei, és csökkentek a hosszú lejáratú értékpapír-tartozásai.
A helyi önkormányzatok finanszírozási igényüket (130 milliárd forint) elsősorban a hitelintézeti betéteik és értékpapír-követeléseik csökkentésével és hiteltartozásaik növelésével fedezték.
A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét (50 milliárd forint) alapvetően központi kormányzattól kapott hiteltartozásaik növekedése fedezte.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a 2009 II. negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 746 milliárd, a második negyedévben pedig 69 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 1,1 százaléka.
A pénzügyi eszközök esetében a lekötött betétek és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben a készpénz, a befektetési jegyek és a tőzsdei részvények számottevően csökkentek tranzakcióból eredően. A kötelezettségek nem változtak jelentősen, a hitelek állományának tranzakcióból eredő csökkenése megállt. A forint erősödése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 923 milliárd forinttal, devizabetéteik és külföldi valuta készletük állománya 201 milliárd forinttal csökkent 2009 II. negyedévében a pénzügyi számlák adatai szerint.
A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint a 2009 II. negyedévével záruló egy évben a GDP 1,0 százaléka volt (257 milliárd forint). A II. negyedéves finanszírozási képesség a negyedéves GDP 4,9 százalékát érte el (315 milliárd forint), vagyis a nem pénzügyi vállalatok a II. negyedévben ennyivel több pénzügyi eszközt szereztek be, mint amennyi kötelezettséget vállaltak.
A II. negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban a belföldi betéteiket, tulajdonosi és egyéb követeléseiket növelték. A kötelezettségek esetében a hosszú lejáratú hitelek és az egyéb tartozások növekedése, valamint tulajdonosi tartozások csökkenése volt a meghatározó.
A külföld nettó finanszírozási képessége (a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) 2009 II. negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 2,8 százalékát tette ki (718 milliárd forint).
A II. negyedévben a külföld finanszírozási igénye a negyedéves GDP 5,8 százaléka volt (373 milliárd forint), vagyis a II. negyedévben a nemzetgazdaság nem szorult külföldi finanszírozásra a pénzügyi számlák adatai szerint, hanem a belföldiek finanszírozták a külföldet.
A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban a központi banknak nyújtott hiteleiket növelték, de jelentős volt az egyéb követelések növelése is, míg számottevően csökkentek a lekötött betétek és hosszú lejáratú értékpapír-követeléseik. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a hosszú lejáratú értékpapírok növekedtek, míg a lekötött betétek csökkentek.
2009 II. negyedévében a pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományváltozását alkotó tranzakciók és átértékelődések becslésének megbízhatóságát a jelentős árfolyammozgások csökkentették.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett adóssága 2009 II. negyedévének végén a GDP 77,1 százalékát tette ki, 19.971 milliárd forintra rúgott .jpg)
.jpg)
Több mint másfélszeres kereslet mellett értékesített diszkont kincstárjegyeket az Államadósság Kezelő Központ. 
