A GDP a magyar nyugdíjasok réme lesz?

A korábban bejelentettnél hosszabb idő - tíz év - alatt emelkedne 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatár - derül ki az MTI által megismert kormányjavaslatból. A kabinet a nyugdíjrendszert érintő módosításokról szerdán döntött, az előterjesztést pénteken nyújtja be a parlamentnek.

Az MTI információi szerint 2025 helyett 2027-től lenne 65 év a korhatár, de nem változott az eredeti elképzelés abban, hogy 2016-tól indulna el a fokozatos emelés. Kormányzati számítások szerint így azok, akik 1962-ben születtek, már 65 éves korukban mehetnének nyugdíjba, és a változás az 1954-ben születetteket érintené először - értesült az MTI.

A 13. havi nyugdíj beépítését illetően az egyeztetések után is megmaradt a kormány eredeti elképzelése: a juttatást jövőre azok  kapják - legfeljebb 80 ezer forintig -, akiknek az idén is jár. Vagyis a 2009-ben nyugdíjba vonulók már elesnek ettől a járandóságtól, hiszen a 13. havi nyugdíj, a szabályok szerint, csak a nyugdíjba vonulást követő évtől jár. A nyugdíjat érintő harmadik változás az éves nyugdíjemelés új számítási módszere. Itt is megmaradt a kormány eredeti elképzelése, amely szerint a nyugdíjszámítást összekötnék a gazdasági növekedéssel.

Eszerint, ha a gazdaság két százaléknál kisebb mértékben növekedne, vagy szűkülne, akkor a nyugdíjakat automatikusan az inflációval korrigálnák, így garantálva reálértékük megtartását. Ha a gazdasági növekedés nagyobb lenne, mint 2 százalék, akkor 80 százalékban a fogyasztói árak alakulását, 20 százalékban pedig a keresetek növekedését vennék figyelembe. Három-négy százalékos GDP-növekedésnél ez az arány 60-40 százalékra módosulna, e felett pedig újra 50-50 százalék lenne.

Hogy úszható meg a nyugdíjbukta?

A néhány hete elkészült Válságkezelés és növekedés című kormányzati kiadvány szerint a 13. havi nyugdíj beépítése és a nyugdíjszámítás megváltoztatása már 2010-ben több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményez. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a február 16-i évindító beszédében szólt először a nyugdíjszabályok átalakításáról. A tervezett három lépéssel a magyar nyugdíjrendszer 2050-ig akkor is egyensúlyban lesz, ha "ilyen cudar éveknek nézünk elébe, mint amilyen éveket most látunk magunk előtt" - mondta akkor.

A kormány többek közt a Reformszövetséggel és az Idősügyi Tanáccsal is egyeztetett a parlament elé kerülő javaslat elkészülte előtt. A Reformszövetség a kormány terveinél szigorúbb lépéseket javasolt: egyrészt azt, hogy töröljék el a 13. havi nyugdíjat, másrészt, hogy hamarabb kezdődjön és rövidebb idő alatt emelkedjen 65 évre a nyugdíjkorhatár.

Az idősügyi szervezetek ugyanakkor azt kérték - az MTI információi szerint - hogy a 13. havi nyugdíjat ne veszítsék el azok a nyugdíjasok sem, akik az új szabályok életbe lépéséig nem érték el a 62 éves korhatárt - ezt nem teljesíti a parlament elé kerülő előterjesztés. Teljesült viszont az a kérésük, hogy a kormány ne változtasson eredeti javaslatán a tekintetben, hogy 2016-ban kezdődjön a korhatár emelése.

Így nullázódott le a nyugdíjkasszánk
Döbbenetes eltérések a nyugdíjpénztári hozamokban
Nem mehetnek 40 évesen nyugdíjba a rendőrök
Nyugdíjpénztár: ne vegye ki, csak ha muszáj!
Sárba tiporja az öngondoskodást a kormány
Nyugdíjas forintok: több kerül a számlánkra
Nyugdíjas adóprés: le is nullázhatjuk a terhet

MTI